forrás: www.rendszervaltas.mti.hu
Gyűjtötte: Győri Péter
felc. Vitairat a jövőről főc. Szociálpolitikai reformterv
Hajléktalanság és munkanélküliség, a társadalmi beilleszkedés
súlyos zavarai, a lakosság egyre romló egészségi állapota, soha nem
tapasztalt népesedési gondok jelzik, hogy Magyarországon megrendült
a létbiztonság s ezen belül a szociális biztonság. Ezt újrateremteni
a szociálpolitika legfőbb feladata. De hogyan?
A Szociálpolitika Távlati Fejlesztési Bizottsága az elmúlt
hónapban vitairatot tett közzé "Útkeresés és szociális biztonság"
címmel. A szakértői csoport két lehetséges fejlesztési módozatot
dolgozott ki. Az egyik a jelenlegi prioritásokból és
preferenciarendszerből indul ki, feltételezve, hogy a
szociálpolitika alapvető feladatait továbbra is nagy ellátási
rendszerek keretei között kell megoldani. Ezeken belül különös
jelentőségű a nyugdíj és a gyermekes családok támogatása, az
infláció miatt lehetséges - és nem általános körű - kompenzálás, a
gyermeknevelési költségek nagyobb részének átvállalása, illetve
annak ismételt kijelentése, hogy a szociálpolitikai tennivalók
ellátása továbbra is alapvetően az állami egészségügyi hálózat és a
tanácsi szociális gondozás feladata.
Tehát nem változik semmi? Változhat
Még a jelenlegi rendszeren
belül is. A társadalombiztosítás gyakorlatilag már levált az állami
költségvetésről. Továbbá: a gadaságpolitia - annyi hezitálás után -
végre elfogadta a munkanélküliség tényét, ami a létező munkanélküli
segély alapfeltétele. Remélhetően a családi pótlék rendszere is
tovább változik, s az is tudnivaló, hogy a szakemberek a családi
jövedelemadó-rendszer bevezetésének lehetőségét latolgatják. További
lépés lehet bizonyos fogyasztói ártámogatások közvetlen pénzbeni
juttatásokká való átalakítása.
(Megjegyzendő: ez ügyben is sokáig ódzkodott a gazdasági
vezetés, mondván, mi a garancia arra, hogy e sajátságos kompenzációt
a rászorultak valóban rendeltetésszerűen használják majd fel?)
Nagyjából ennyi a - főleg pénzügyi módszereket érintő - első
alternatíva. (folyt.)
1989. április 6., csütörtök 11:16
A ,,Hajléktalanokért,, Társadalmi Bizottság nyilatkozata (OS)
1989. július 23., vasárnap - Az utóbbi időben megszaporodtak
azok a híradások, amelyek ,,érdemtelennek,, nyilvánított elesett
idősek, gyerekes családok karhatalmi kényszerkiköltöztetéséről,
földönfutóvá tett vagy ilyen helyzetbe került emberek magányos
sodródásáról tájékoztatják a szélesebb közvéleményt (a lakásából
jogszerűtlenül kilomtalanított Hajdik néni, a három gyerekkel utcára
tett Oláh Györgyék, a Szolnokról elmenekült Kozákék, a Drávacsehiből
továbbmenekülni kényszerült menekültek, a Békéscsabán
éhségsztrájkoló Csernus Pál és névtelen társaik).
A közhivatalok tehetetlenségét vagy éppen adminisztratív
eszközöket felvonultató fellépést tükröző újabb és újabb esetek a
közvéleményt is megrázzák, aggasztják, nem egyszer a társadalmi
környezet bizonytalanságát, intoleranciáját növelik. Nem mehetünk el
szó nélkül és mindannyiunkra visszaháramló következmények nélkül
ezen - hajléktalanná vált - embertársaink sorsa mellett.
Bizottságunk már korábban is számos fórumon megpróbált
figyelmeztetni a növekvő hajléktalanság veszélyeire. Rendszeresen
kiadott helyzetjelentésünk, tájékoztatónk eljut a főhivatalok
lehetséges döntéshozóinak tagjaihoz is, azonban érdemi reagálásukat
még nem tapasztaljuk.
Most ismételten felhívjuk a helyi és központi döntéshozók
figyelmét, hogy jóindulatú általánosságok, passzív tudomásulvétel,
vagy kényszerűen esetleges, kivételesen meghozott tűzoltó jellegű
döntések helyett minél előbb aktív, összehangolt segítő lépésekre, a
hajléktalanság problémáját átgondoltan kezelő eljárások, megoldások
valóságos megteremtésére van szükség.
A közösség szolgálatával megbízott apparátusok e feladatot nem
háríthatják el maguktól, mégha kisebb-nagyobb állampolgári csoportok
részt is vállalnak a munkában. (OS)
1989. július 23., vasárnap 15:23
A Fidesz Budapesti Regionális Szervezet állásfoglalása (OS)
1989. szeptember 20., szerda - Magyarország is elfogadta a
,,Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi
egységokmányát,, , amely az alábbiakat mondja ki:,,...az
Egységokmányban részes államok elismerik mindenkinek a jogát önmaga
és családja megfelelő életszínvonalára, ideértve a kellő
táplálkozást, ruházkodást és lakást,,. Hazánkban ezek az alapvető
szociális emberi jogok az okmány aláírása ellenére sem
érvényesülnek. A hivatalos állásfoglalások is elismerik, hogy ma
Magyarországon 500 ezer család (mintegy másfél millió állampolgár)
zsúfoltan, nagyon rossz minőségű lakásban él, 200 ezer család
szeretne önálló lakáshoz jutni. Számításaink szerint legalább 300
ezer ember él a hajléktalanság veszélyzónájában: biztonságot nem
nyújtó szállásokon, intézetekben, melléképületekben stb., s
tízezrekre tehető már a hajléktalanok, az otthonnal egyáltalán nem
rendelkezők száma.
Álláspontunk, hogy a minimális létfenntartás eszközeinek a
hiánya az elemi emberi szabadság lehetőségétől fosztja meg az
embereket. Hisszük, hogy minden egyes ember szegénysége, szenvedése
és jogfosztottsága az egész társadalom vesztesége, mindannyiunk
emberségének korlátja. Valljuk, hogy nincs jövőbe vezető út a jelen
problémáinak megoldása nélkül
Generációk életét és munkáját
pazarolta és pazarolja el ez a rendszer. A felépített gyáróriások
nem termelik, hanem felemésztik a hasznot, a tsz-ek elsorvasztották
a parasztság kistermelői kedvét, a falvak elnéptelenedtek, a
városokban emberidegen szovjet mintájú lakótelepek épültek, miközben
a több százezer államosított lakásra évtizedekig alig költöttek
valamit, és ma, amikor már közel 2 millióan vegetálnak a létminimum
alatt, a hatalmat kézben tartó párt- és állami elit a javak további
agresszív kizsebelésén serénykedik.
Mi az állampárttól nem várunk újabb megtévesztő és beváltatlan
ígérteket
Mi nem a paternalista bürokrácia kegyelméből akarunk
lakáshoz jutni
Jövőnket és létbiztonságunkat csak a jelzők nélküli
demokrácia, az önkormányzatok felelős önállósága, a gazdasági és
szociális kezdeményezések szabadsága biztosíthatja
A lakáshelyzet tarthatatlansága ellen tiltakozó nagygyűlésünkön
való részvételre hívunk fel mindenkit
Találkozunk szeptember 25-én
17 órakor a Fővárosi Tanács átmeneti munkásszállása előtt
(Budapest, VIII., Könyves K. krt. 84, Könyves K. krt. és Kőbányai út
sarok.) Az akciót támogatásáról biztosította a Fidesz Budapesti
Regionális Szervezet, valamint a Hajléktalanokért Társadalmi
Bizottság. (OS)
1989. szeptember 20., szerda 17:19
A Fővárosi Tanács Ülése (2. rész)
Beszédének befejező részében Bielek József szólt arról is, hogy
a jövőben még nehezebb lesz a tanácsok és főként a tanácstagok
munkája. Fontos, hogy az állam, - a költségvetés fedezze - a
közérdekű tanácstagi munkával járó anyagi kiadásokat.
Verebélyi Imre belügyminiszter-helyettes szerint a mai
tanácsrendszer kimerítette tartalékait. Lényegesnek tartja az
autonómia, a demokrácia, kérdésének megnyugtató rendezését, és a
különböző, új típusu tanácsi bizottságok, a testület és a
szakapparátus hatékony működéséhez szükséges feltételek
megteremtését. Beszélt arról is, hogy mélyreható szemléletbeli
változás szükséges az állampolgárokkal való kapcsolattartásban, de
ugyanúgy az apparátus és a testület viszonyában is.
A vitában a felszólaló tanácstagok főként az önkormányzati
törvénytervezetről mondták el véleményüket. Többen hangsúlyozták az
önkormányzat és a kormányzás közötti összhang szükségességét, s azt,
hogy legyen megfelelő mozgástere az önkormányzatnak. Felvetődött: ne
nyíljon lehetőség az önkormányzat életébe történő ágazati
beavatkozásra. Fontosnak tartották, hogy az önkormányzati munka ne
csak formai, hanem tartalmi jellegű változást is eredményezzen.
Nyomatékkal szóltak a népképviseleti testület és az apparátus
hatáskörének szétválasztásáról, a döntési szintek újragondolásáról s
a testületi hatáskör erősítésének szükségességéről is.
Bielek József a kérdésre adott válaszában közölte, hogy a
Fővárosi Tanács elkezdte úgynevezett szegénységet kezelő program
kidolgozását a hajléktalanok és más szociálpolitikai gondozásra
szorulók segítésére.
Szegvári Péter vb-titkár vitaösszefoglalójában kiemelte, hogy az
önkormányzatiságnak csak az egyik, bár nem elhanyagolható feltétele
a jogi szabályozás; szükséges a politikai és a gazdasági feltételek
rendezése is.
A valódi önkormányzat feltételeként említette, hogy a testület
szakértő politikusokból tevődjön össze.
A testület megbízta a tanács apparátusát, hogy a vitában
elhangzottak figyelembevételével készítse el az önkormányzati
törvénytervezetről szóló állásfoglalását. (MTI)
1989. október 10., kedd 18:28
A tömegek elszegényedését mindenáron meg kell akadályozni - Pártok szociálpolitikai elképzelései (2. rész)
Nem tartják jónak a társadalombiztosítás jelenlegi rendszerét,
véleményük szerint 3-4 biztosító intézetre lenne szükség, ami a
vagyoni viszonyok reformjával együtt, már 5 éven belül
megvalósítható.
A Fidesz is úgy látja, hogy a gazdaság jelenlegi átalakulása
széles rétegeket hoz egyre reménytelenebb helyzetbe, akik saját
erejükből már nem képesek a kilábalásra. Megoldásként azonban nem az
egyedi segélyezést javasolják, hanem egyebek között oktatással
kombinált közmunkák szervezését. Szorgalmazzák a szociális munkások
hálózatának kiépítését, akik közreműködhetnének a nehéz
élethelyzetek felderítésében, és az elesettek érdekképviseletében
is. A Fidesz javasolja a családi pótlék kiterjesztését alanyi jogon
a pályakezdő munkanélküliekre is. Indokolatlannak tartják a
munkanélküli segélyre való jogosultság elbírálásánál, hogy
megkülönböztetik a felmondással kilépetteket. Jövedelemfenntartási
szempontból elengedhetetlennek ítélik bizonyos szociálpolitikai
juttatások, például a családi pótlék munkaviszonytól való
függetlenítését.
Az SZDSZ véleménye szerint a szűkös erőforrásokat elosztó állami
szociálpolitika intézményrendszere már nem képes garanciát nyújtani
arra, hogy megakadályozza széles néprétegek elszegényedését. Úgy
ítélik meg, hogy a kiszolgáltatottság ellen az alulról szervezett
ellenőrzés nyújthat valamelyest védelmet. Ezt a feladatot a helyi
vagy területi szinten szerveződő szociális érdekvédelmi csoportok
láthatják el, amelyek létrejöhetnek egy-egy független politikai
szervezet keretein belül, vagy több szervezet összefogásával. Az
elmúlt hónapokban már több ilyen csoport alakult, például a
Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, az Egri Szociális Unió, a
miskolci Gettóellenes Bizottság és a XIII. kerületi SZDSZ
Iskolaétkeztetési Alapítvány. Működésük tapasztalatai azt
bizonyítják, hogy a nyilvánosság erejére támaszkodva olykor jelentős
eredmények érhetők el. Szükség van azonban az önszerveződésen túl
pótlólagos forrásokra is. Megengedhetetlen, hogy a betegek ne
juthassanak hozzá a szükséges gyógyszerekhez csak azért, mert a
felemelt árak számukra megfizethetetlenek; hogy gyerekek éhezzenek
csak azért, mert szüleik nem tudják befizetni a gyermekintézmények
megemelt étkezéstérítési díjait; hogy villany nélkül maradjanak
lakások, mert a bennük élő családok nem tudják kifizetni a számlát,
vagy hogy a lakbérhátralék miatt kilakoltassák őket; hogy tartós
jövedelemkiesés sújtson családokat, mert a társadalombiztosítás
malmai lassan őrölnek. (folyt.köv.)
1989. november 7., kedd 22:18
Az SZDSZ Budapest IX. kerületi szervezetének tiltakozása (OS)
1989. november 28., kedd - A MÁV Igazgatósága december hónapján
az idei tél első fagyos napjait használta fel arra, hogy takarítás
ürügyén kitiltsa a hajléktalanokat Budapest pályaudvarairól. A
rendőrség kötelességszerűen el fogja távolítani a pályaudvarokon
melegedőket - hogy hol fagynak meg, ahhoz a tiszta és kulturált
állomásokért küzdő MÁV-nak nyilvánvalóan nincsen semmi köze.
A létező szocializmus propagandistái évtizedeken át gúnyolódtak
a kapitalizmusban megvalósult szabadságon, ahol mindenkinek joga van
híd alatt aludni. Ebből azonban csak annyi következett, hogy a
szocializmusban a híd alatt alvókat a gondoskodó állam rendőrrel
vitette el. Mára az állam beismerte, hogy nem tud gondoskodni
polgárairól. Ezért hallgatólagosan tűri, hogy a híd alatt aludjanak.
Nem így a MÁV, amely védi a tulajdonát. A rendőrségtől tehát méltán
kér és vár segítséget jogos érdekei védelmében. A hajléktalanoknak a
híd alatt a helyük.
A magyar társadalom a demokráciáért, a racionális
piacgazdaságért küzd, és az elmúlt napokban talán egy lépéssel
közelebb is jutott céljai megvalósításához. De sem a demokrácia, sem
a modern piacgazdaság nem működhet, ha kivész belőle a szolidaritás
érzete. Az embertelenséget, az érzéketlenséget semmiféle ,,ésszerű,,
indokkal nem lehet védeni. Persze a hajléktalanok problémáját nem a
MÁV-nak kell megoldania. De a MÁV szervezési gondjai nem
magyarázhatják, hogy embereket a fagyhalálnak szolgáltassanak ki.
A Szabad Demokraták IX. kerületi szervezete követeli, hogy a MÁV
vezérigazgatósága a döntését azonnal vonja vissza. (OS)
1989. november 28., kedd 10:30
Levél a hajléktalanok ügyében (OS)
1989. november 29., szerda - A Szegényeket Támogató Alap, a
Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, az Oltalom Karitatív
Egyesület és az Újpesti Családsegítő Központ levelet intézett 1989.
november 28-án Németh Miklós miniszterelnökhöz, Csehák Judit
szociális és egészségügyi miniszterhez, Kárpáti Ferenc honvédelmi
miniszterhez és Bielek Józsefhez, a Fővárosi Tanács elnökéhez.
,,Tisztelt legfőbb megbízottak
Fájdalmasan sürgető ügyben
fordulunk Önökhöz. Munkánk végzése során nincstelenek és hányódók
ügyeinek intézése közben naponta találkozunk olyanokkal, akik csupán
isten kegyelméből, rendőrök, különféle ügyeletesek és házmesterek
jóindulatából hajthatják álomra a fejüket pályaudvarok,
szeméttárolók és lépcsőházak zugaiban. A korai kemény tél beköszönte
is arra ösztönöz bennünket, hogy hathatós és azonnali
együttműködésre hívjuk Önöket e súlyos gond orvoslásában.
Kérjük valamelyik munkásőrlaktanya, vagy más hasonló
rendeltetését vesztett, de alkalmas adottságokkal rendelkező
létesítmény azonnali kiutalását erre a célra
Szervezeteink készek
és képesek egy ilyen menhely működtetésére.,, (OS)
1989. november 29., szerda 15:23
A Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság közleménye (OS)
1989. november 29., szerda - Tiltakozunk a budapesti
pályaudvarok éjszakai bezárása ellen. Az emberi lét minimuma sem
jutott azoknak, akik éjszakánként itt húzzák meg magukat. A puszta
melegtől megfosztani őket minden elfogadható megoldás nélkül
embertelen és tarthatatlan intézkedés. Felszólítjuk a város
vezetőit, hogy ígéretek helyett nyújtsanak azonnali és hathatós
segítséget a hajléktalanoknak
Konkrét, a város lehetőségeihez
igazodó - korábban már nyilvánosságra hozott - javaslatainkat
használják fel végre döntéseikben. Felhívjuk a város polgárait, hogy
a megszülető demokrácia védelmében tegyenek meg mindent e
szociálisan katasztrofális helyzetek emberi megoldásáért, fogadják
megértéssel a mindentől megfosztottak létéért folytatott küzdelmét,
így december elsejei tiltakozó megmozdulásukat is.
,,Hajléktalanokért,, Társadalmi Bizottság
(OS)
A Magyar Radikális Párt állásfoglalása a pályaudvarok éjszakai bezárásáról (OS)
1989. november 29., szerda - Rövid hírben informálta a
nyilvánosságot a MÁV Budapesti Igazgatósága arról, hogy december
elsejével - elsőnek a Déli pályaudvaron - 23 órától hajnal négyig
lezárják az utasforgalom számára fenntartott területeket. Állításuk
szerint az éjszakai takarításra való átállás miatt kényszerültek
erre a döntésre.
Budapesten megoldatlan a lakáskérdés, ezért rengeteg hajléktalan
van, akik rá vannak kényszerülve arra, hogy pályaudvarokon
éjszakázzanak, mert még a legolcsóbb albérleti díjat sem tudják
kifizetni. A pályaudvarokon éjszakázók általában onnan mennek
munkába, este meg oda térnek vissza. Illetve eddig oda térhettek
vissza, de a MÁV ezzel a rendeletével már ezt a lehetőséget is
elvette tőlük. Mi lesz ezekkel az emberekkel a hideg téli estéken?
Felmerült bennünk a gyanú, hogy a MÁV direkt ezen emberek ellen
hozta a rendelkezést. Nem tudjuk kinek ártott az a szerencsétlen,
aki egy kemény széken összegörnyedve próbálta meg kipihenni a nap
fáradalmait. Aki ezt a rendelkezést hozta, az a kényelmes, jól
fűtött 3-4 szobás lakásában erre nem gondolt?
Az állomásokon nemcsak a hajléktalanok pihentek. Mi lesz azzal
az utassal, aki lekéste az utolsó vonatát, és a következő csak
hajnalban indul? Ez az a ember kénytelen lesz fáradtan a várost
járni, vagy a hidegben egy padon ücsörögni? A váróteremben már nem
lehet várakozni? Az biztos, hogy a MÁV nem fogja ezeknek az
embereknek kifizetni az esetleges szálloda számláját. Hát akkor mi
lesz?
A Magyar Radikális Párt követeli, hogy a MÁV Budapesti
Igazgatósága haladéktalanul vonja vissza ezt az emberi jogokat
súlyosan megsértő rendelkezését.
Magyar Radikális Párt
(OS)
1989. november 29., szerda 18:57
A Hátrányos Helyzetűek Országos Tanácsa szervező bizottságának szándéknyilatkozata (OS)
1989. november 29., szerda - November 29-én alulírottak
megállapodtak abban, hogy kezdeményezik a halmozottan hátrányos
helyzetű fiatalok (másodlagos állampolgárok), illetve valamilyen
okból a társadalom perifériájára szorult emberek (volt állami
gondozottak, lakásnélküliek) országos érdekvédelmi (politikai,
gazdasági, szociális, jogi) szervének, a Hátrányos Helyzetűek
Országos Érdekvédelmi Tanácsának a megalakítását.
A szervezők a tanács feladataként tűzik ki: Társadalmi
érdekvédelmet az érintetteknek. Képviseletet a jogszolgáltatásban,
valamennyi őket érintő kérdésben véleménynyilvánítási, beleszólási
jogot követelni. A már hatályban lévő - és ezen néprétegeket sújtó -
jogszabályok ismételt újragondolását, abból a szempontból, hogy
segítse, s ne akadályozza az életkezdést. (letelepedés,
otthonteremtés, lakásépítés). Lépjen fel az otthontalan, hajléktalan
emberek helyzetének mielőbbi gyors megoldásáért, s azonnal
létesítsen kapcsolatot a kormány illetékes szerveivel.
A Tanács és a kezdeményezők által létrehozott előkészítő
bizottság nyitott, minden társadalmi és politikai szervezet, jogi-
és magánszemélyek jelentkezését várja.
A szervezők a hajléktalanok problémájának azonnali megoldása
érdekében kérik a Minisztertanácsot, hogy november 30-i ülésén
döntsön abban, hogy az érintettek helyzetének érdekében nyisson meg
erre a célra megfelelő - a jelenlegi politikai mozgások által
felszabadított - épületeket.
Budapest, 1989. november 29.
Balogh Árpád, HNF
Maróti Benedek, Fidesz
Pál Péter, SZDSZ
Sánta Elemér, Országos Cigánytanács
dr. Sebes József, Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke
Jelentkezés: Budapest 1701 Pf.: 93 Telefon: Balogh Árpád
szervező 1 182-855/64
Tájékoztató az MSZP Budapesti Intéző Bizottságának üléséről
1989. december 1., péntek - Az MSZP Budapesti Intéző
Bizottságának véleménye szerint a népszavazás nem segítette a békés
átmenetet, a politikai stabilitást, nem oldott meg sorskérdéseket. A
testület mindazonáltal köszönetét fejezte ki azoknak, akik elmentek
szavazni, s az első kérdésre nemmel voksoltak. Az intéző bizottság
álláspontja szerint nem vesztett semmit aktualitásából az, hogy a
nép döntsön a köztársasági elnök személyéről. E kérdés nem került le
a napirendről.
Az intéző bizottság üléséről tartott péntek délelőtti
sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy gyorsítani kell a volt
MSZMP vagyona elszámoltatásának folyamatát, az azzal kapcsolatos
pénzügyi feltételeket azonban a kormánynak kell megteremteni. A
leltározás megkezdődött, e tevékenység a fővárosban december
közepére fejeződik be. Hozzákezdtek már a volt MSZMP iratai és
dokumentumai összegyűjtéséhez, amelyeket a budapesti bizottság
székházába szállítanak. Bejelentették azt is, hogy a budapesti
hajléktalanok számára, az elesettek megsegítésére az újpesti, Paksi
József utca 64. szám alatti, 360 négyzetméteres körzeti
párthelyiséget átadták a Fővárosi Tanács és a Magyar Vöröskereszt
számára. (MTI)
1989. december 1., péntek 12:10
A budapesti rendőrfőkapitány tájékoztatója
1989. december 1., péntek - December 1-jétől a Budapesti Rendőr-főkapitányság belső átcsoportosítást hajtott végre, hogy a korábbinál hatékonyabb módon léphessen fel a közrend és a közbiztonság megszegői ellen. Ezt Barna Sándor vezérőrnagy, a főváros egy hónapja kinevezett rendőr főkapitánya jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy Budapesten a bűnözés már olyan méreteket öltött, hogy az zavarólag hat az élet- és vagyonbiztonságra, s az alkotmányos jogrend megerősítését is megakadályozhatja. Míg az elmúlt évben mintegy 50 ezer bűncselekmény vált ismertté a fővárosban, addig az idén kilenc hónap alatt már 45 ezer. Jelentősen növekedett a betöréses lopások, valamint a rablások száma is. A bűnözés mindinkább szervezetté válik, a belvárosban világos nappal is elkövetnek rablásokat.
Szólt arról is, hogy az utcán szolgálatot teljesítő rendőrök az
utóbbi időben elbizonytalanodtak, az intézkedéseknél attól félnek,
hogy törvénysértést követnek el. A rendőrök szigorú eligazítást
kaptak, hogy kultúráltan, de határozottan lépjenek fel a
törvénysértőkkel szemben. Mindez azonban nem járhat a lakosság
indokolatlan zaklatásával.
Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az önkéntes rendőri
szervezet működését felülvizsgálják, mert nem biztos, hogy a régi
formában szükség van rá. Sokkal fontosabb a bűnmegelőzés
társadalmasítása. Annak a véleményének adott hangot, hogy ha január
1-jén életbe lép az új büntetőeljárási törvény, akkor megbénulhat a
bűnüldözési munka, miután a jogszabály egyebek közt kimondja, hogy
minden egyes kihallgatásnál előbb értesíteni kell az ügyvédet. Vita
alakult ki arról, hogy mit jelent a cigánybűnözés. Barna Sándor
hangsúlyozta, hogy az elkövetők között nem szabad különbséget tenni.
A cigánybűnözés kifejezés csak az elkövetés sajátos módjára utal.
Szólt arról is, hogy ma még a rendőrség rengeteg olyan feladatot
is ellát, amely nem tartozik kifejezetten a hatáskörébe. Példának
azt hozta fel, hogy aki többszöri idézés ellenére sem jelenik meg az
anyakönyvi hivatalnál, azt elő kell vezetni. Ugyancsak nem rendőri
munka a hajléktalanok sorsának rendezése. (MTI)
1989. december 1., péntek 12:30
Hajléktalanok a volt munkásőr-bázison
1989. december 1., péntek - A Fővárosi Tanács hónapok óta keresi a megoldást a hajléktalanok újabb átmeneti elhelyezésére. Az MTI munkatársának értesülése szerint pénteken 17 órától három hétig, körülbelül 50 ember számára szállást alakít ki a Fővárosi Tanács a csepeli, Posztógyár út 10. szám alatti kollégium tornatermében. Ezzel időlegesen megoldódhat a közvéleményt napok óta foglalkoztató, Emke-aluljáróbeli hajléktalanok elhelyezése. A Köjál dolgozói pénteken a higiéniai szempontoknak megfelelő ellátásban részesítik - beleegyésükkel - a hajléktalanokat, akik ezt követően tiszta ruhát, meleg ételt és szállást kapnak péntek estétől. Az ideiglenes szállás kialakítását a Betonútépítő Vállalat ágyakkal, míg a Honvédelmi Minisztérium szállítóeszközökkel segítette. (MTI)
1989. december 1., péntek 15:12
Tájékoztató az MSZP Budapesti Intézőbizottságának üléséről
1989. december 1., péntek - Az MSZP Budapesti Intézőbizottságának véleménye szerint a népszavazás nem segítette a békés átmenetet, a politikai stabilitást, nem oldott meg sorskérdéseket. A testület mindazonáltal köszönetét fejezi ki azoknak, akik elmentek szavazni, s az első kérdésre nemmel voksoltak. Egyebek között erről tájékoztatta a sajtó képviselőit Steiner Arnold, a budapesti intézőbizottság titkára pénteken. A bizottság álláspontja szerint nem vesztett semmit aktualitásából az, hogy a nép döntsön a köztársasági elnök személyéről; ez a kérdés nem került le a napirendről.
Az intéző bizottság csütörtöki ülésének eseményeit összefoglalva
elmondta, hogy a testület új politikai menetrend kialakítását tartja
szükségesnek a parlamenti választások előkészületeinek
felgyorsítására, illetve a politikai stabilitás erősítésére. A
bizottság álláspontja szerint gyorsítani kell a volt MSZMP vagyon
elszámoltatásának folyamatát, az azzal kapcsolatos pénzügyi
feltételeket azonban a kormánynak kell megteremtenie. A leltározás
megkezdődött, az ,,eredetvizsgálat,, a fővárosban december közepére
fejeződik be. Hozzákezdtek már a volt MSZMP iratai és dokumentumai
összegyűjtéséhez, amelyeket a budapesti bizottság székházába
szállítanak. Arról, hogy a történelem számára mit kell megőrizni, a
levéltári törvény rendelkezik. Bejelentette azt is, hogy az MSZP
lényegében szervezetileg kivonult a munkahelyekről, sehol sincs már
függetlenített párttitkár, és megszűntek a pártirodák.
Steiner Arnold szólt arról is, hogy a budapesti hajléktalanok
számára, az elesettek megsegítésére az újpesti, Paksi József utca
64. szám alatti, 360 négyzetméteres körzeti párthelyiséget átadták a
Fővárosi Tanácsnak és a Magyar Vöröskeresztnek. A bizottság titkára
elmondta, hogy az MSZP szervezésében több helyen tartanak
kedvezményes élelmiszer, illetve ruházati cikk vásárt.
Végezetül a párt közelgő akcióit ismertette, közöttük a december
2-i fővárosi aktívaülésről szólt. Így készítik elő a december 18-i
budapesti pártértekezletet, ahol meghatározzák a párt választási
feladatait, a fővárosi párttestület felépítését, és döntenek
személyi kérdésekben is. (MTI)
1989. december 1., péntek 15:24
A hajléktalanok demostrációja
1989. december 1., péntek - A hajléktalanoknak felajánlott párthelyiségek emberi hajlékként nem használhatók - közölte Solt Ottília, a Szegényeket Támogató Alap vezetőségi tagja a Déli-pályaudvaron tartott rendhagyó sajtótájékoztatón pénteken, késő délután, miután megtekintette az MSZP által a hajléktalanoknak rendelkezésre bocsátott két épületet.
Mint ismeretes: a SZETA, a Hajléktalanokért Társadalmi
Bizottság, az Oltalom Karitatív Egyesület, az Újpesti Családsegítő
Központ és az Evangélikus Ifjúsági Szövetség nyílt levélben fordult
a kormányfőhöz és az illetékes tárcához. Ebben azonnali intézkedést
követeltek: Budapest fedél nélküli polgárainak bocsássanak
rendelkezésére egy kiürült párt- vagy munkásőr-helyiséget, épületet.
A Fővárosi Tanács három hétre rendelkezésükre bocsátott Csepelen egy
kollégiumi tornatermet, ahol - közlések szerint - mintegy százan
tudnak elhelyezkedni. Az MSZP két párthelyiséget ajánlott fel
részükre, december 4-i beköltözhetőséggel. Solt Ottília a
Déli-pályaudvaron összegyűlt érintettekkel és újságírókkal közölte:
,,A csepeli tornatermet elfogadták, viszont az Újpesten lévő
helyiség fűtés, ablak, padló nélküli romhalmaz, a XVI. kerületi
párthelyiség használatba vételét szintén lehetetlennek tartották.
Egyértelmű, hogy egyikbe sem lehet beköltözni.,,
Időközben az akcióban részt vevő hajléktalanok két táborra
oszlottak: a huszonéves fiatalok kijelentették, hogy a Blaha Lujza
téren demonstráló öregekkel nem hajlandóak közös fedél alá költözni.
Míg az idősek egy része nem egészen volt tisztában azzal, mi is
történik körülöttük; közülük néhánynak a legfőbb gondot az
jelentette, hogy a Déli-pályaudvar melyik zugában hajtsa padlóra a
fejét.
Az újságírók kézhez kapták a Hátrányos Helyzetűek Országos
Érdekvédelmi Tanácsának feladattervét tartalmazó ívet, amelynek
utolsó passzusa rögzíti: ,,A szervező bizottság mindent elkövet
annak érdekében, hogy a hajléktalanok mielőbb emberi körülmények
közé jussanak
,, Az aláírók: HNF, Fidesz, SZDSZ, Országos
Cigánytanács, Raoul Wallenberg Egyesület, MCDSZ. (MTI)
1989. december 1., péntek 18:08
Ülést tartott a Minisztertanács
1989. december 1., péntek - A Minisztertanács Hivatala közli: a Minisztertanács ülésének második napján a kormány megvitatta az 1990. évi költségvetésre és a jövő évi gazdasági programra vonatkozó javaslatokat.
A Minisztertanács elfogadta az új védelmi doktrína
megvalósítását a Magyar Néphadseregben.
A kormány értékelte a népszavazás lebonyolítását, és felhívta az
illetékesek figyelmét a szükségessé váló kisebb korrekciókra.
A Minisztertanács Széchenyi István születésének 200. évfordulója
méltó megünneplésére bizottságot hozott létre.
A kormány áttekintette a hajléktalanok helyzetével kapcsolatos
humanitárius intézkedéseket.
A Minisztertanács személyi kérdésekben döntött.
A kormány végül foglalkozott a Magyar Rádió és a Magyar
Televízió felügyelőbizottságával. A kormánynak a Magyar Rádió és
Magyar Televízió felügyeletére felállított felügyelőbizottságra
vonatkozó, november 16-i minisztertanácsi rendeletével kapcsolatban
egyes pártok, valamint a tömegtájékoztatási intézmények dolgozóinak
egy része és képviseleti szervei ellenvéleményt jelentettek be, és a
rendelet hatályon kívül helyezését kezdeményezték.
A kormány az észrevételeket megvizsgálta, és arra a
következtetésre jutott, hogy a korábbi döntés alapvető
megváltoztatása nem indokolt.
Ugyanakkor a kormány megbízta Pozsgay Imre államminisztert a
nyilvánosság és a nemzeti médiák ügyében folytatandó politikai
tárgyalásokkal, a rádió és a televízió működőképességét biztosító
szakértői bizottságok felállításáról, a felügyelőbizottság
munkájának továbbfejlesztéséről, annak átalakításáról,
kiegészítéséről, a politikai egyeztető tárgyalások eredményeit is
figyelembe véve.
Az államminiszter a politikai tárgyalások menetébe bevonja a
pártok képviselőit, a szakmai képviseleti szerveket és független
szakértőket.
A kormány felkéri a felügyelőbizottságot, határozza meg a
következő félév legfontosabb feladatait, és tervét hozza
nyilvánosságra. (MTI)
1989. december 1., péntek 18:14
Tájékoztató a kormányülésről (1. rész)
1989. december 1., péntek - A Minisztertanács pénteki ülésén történtekről Bajnok Zsolt megbízott szóvivő nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be a Parlamentben.
Elmondta, hogy a kormány pénteki ülésén olyan napirendi pontok
szerepeltek, mint a jövő évi gazdasági program, illetve
költségvetési javaslat, a lakáspolitika új koncepciója. A
sajtótájékoztató idejéig, délután 4 óráig a kormány még nem fejezte
be ülését, elképzelhető, hogy szombaton is folytatják a munkát. A
Minisztertanács néhány időszerű belpolitikai kérdést is megtárgyalt.
Így foglalkozott a hajléktalanok helyzetével, s azzal, milyen
intézkedések történtek körülményeik javítására. A szóvivő közölte: a
Munkásőrség vagyonának felmérésével megbízottak felgyorsították a
munkát, hogy így is hozzájáruljanak a hajléktalanok helyzetének
javításához. Ennek eredményeként a VIII. kerületben a Munkásőrség
parancsnokságának épületét már felszabadították a hajléktalanok
elhelyezésére . Az épületben 100 személy elszállásolására nyílik
lehetőség. Egy hasonló épület átadásának előkészítésével
foglalkoznak Kőbányán, ennek felújításávala azonban valószínűleg
csak egy hónap múlva végeznek, s azután alakíthatók ki a
szálláshelyek.
A kormány egyetértett azzal, hogy a hajléktalanság jelenleg
feszítő gond Magyarországon. Támogatja a Szociális és Egészségügyi
Minisztérium kezdeményezését, az általa meghirdetett pályázatot a
helyi szociálpolitikai intézmények fejlesztésére, a hajléktalanok
gondjainak enyhítésére. Eddig 39 pályázat érkezett be, s a legjobbak
megvalósításához a minisztérium 42 millió forint támogatást
nyujtott. Megalakult egy szakemberekből álló csoport is, akik járják
a fővárost, a peremkerületeket, keresik a csellengő gyerekeket, hogy
segítsenek nekik, élelmet, orvosi ellátást biztosítsanak számukra. A
kormány egymillió forinttal támogatja Teréz anya Budapestre érkezett
nővérei otthonának karácsony előtti megnyitását. Tárgyaltak az
Üdvhadsereg londoni képviselőivel is, akik vállalták, hogy
felújítják és újra működtetni fogják a rendkívül rossz állapotban
lévő Dobozi utcai ,,Lordok Házát,,, a hajléktalanok otthonát.
A Minisztertanács foglalkozott az új védelmi doktrína
megvalósításával is. Jelentős intézkedés, hogy 1991-től a sorkatonai
szolgálat időtartama 18-ról 12 hónapra csökken. (folyt.köv.)
1989. december 1., péntek 18:18
Gyorssegély
1989. december 8., péntek - A Magyar Szolidaritási Bizottság elnöksége a fővárosi hajléktalanok súlyos gondjainak javítására azonnali gyorssegélyt juttatott el a Fővárosi Tanács illetékeseihez. A bizottság a 100 takaróból és 100 ezer forintból álló adománnyal hozzá kíván járulni ahhoz, hogy mielőbb megteremtődjenek a hajléktalanok számára a legelemibb feltételek. (MTI)
1989. december 8., péntek 16:22
A Fővárosi Tanács sajtótájékoztatója a hajléktalanokról (1.rész)
1989. december 8., péntek - Az elmúlt napokban élénken foglalkoztatta, s erősen meg is osztotta a közvéleményt annak a néhányszáz hajléktalan embernek a problémája, akik a Blaha Lujza téri aluljáróban protestáltak elhelyezésükért. Lehoczky István, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese pénteken sajtótájékoztatón ismertette a kialakult helyzet okait és a Fővárosi Tanács eddigi intézkedéseit, illetve a különböző megoldási szándékokat.
A probléma éles, talán váratlannak tűnő megjelenését a jelenlegi
rosszul működő szociálpolitikai rendszerrel magyarázta. Utalt arra
is, hogy a bér-, a lakás- és a nyugdíjrendszer anomáliái csak tovább
erősítik a szociálpolitika hiányosságait. A hajléktalanok korántsem
megnyugtató fővárosi helyzetéről megállapította, hogy megfelelő
intézkedések hiányában, a következő években tovább súlyosbodhat. A
Fővárosi Tanács a jövő év elején rövid távú szociálpolitikai
programot készít, s ebben hajléktalanok konkrét segítésére is
javaslatokat fogalmaznak meg. Hangsúlyozta, hogy a társadalom mai
gazdasági, morális állapotában jelentősen növekedhet a perifériás
helyzetbe kerülők száma, s így ma még felbecsülhetetlen terhek
hárulhatnak a fővárosra.
A probléma megnyugtató rendezését véleménye szerint az is
nehezíti, hogy az ellátásra, gondozásra szoruló embercsoport
összetétele meglehetősen sokszínű. Példaként említette, hogy újabban
megnőtt a külföldről (főként Afrika egyes országaiból) hozzánk
menekülők száma, akik szintén gondoskodást igényelnek. Elsődlegesen
olyan munkahelyteremtő megoldásokra lenne szükség - állapította meg
-, amelyekhez munkásszállások is kapcsolódnak. Átmenetileg szükséges
intézkedésnek tartotta a csepeli diákkollégium tornatermének ilyen
célokra történő igénybe vételét; ami a Vajdahunyad utcai volt
munkásőrbázis bővítése után megszűnhet. Hangsúlyozta, hogy a
problémát megnyugtatóan nem lehet rendezni, de megfelelő pénzügyi
átcsoportosításokkal, helyiségek biztosításával, a hivatalok
lelkiismeretes tevékenységével, valamint az állampolgárok
segítségével és toleranciájával a feszültség mérsékelhető.
Számítanak a különböző társadalmi szervezetek, így a SZETA és a
Hajléktalanokat Segítő Társadalmi Bizottság további aktív
közreműködésére is. (folyt.köv.)
1989. december 8., péntek 17:02
A Fővárosi Tanács sajtótájékoztatója a hajléktalanokról (2.rész)
A kérdés távlati megoldásához, a kormányszintű döntések mellett,
szükségesnek tartotta azt is, hogy a vidéki nagyvárosokban is
gondoskodjanak a hajléktalanokról, mivel ellenkező esetben
megindulhat az érintettek felvándorlása a fővárosba. Fontosnak
tartotta megemlíteni azt is, hasznos lenne, ha az egymással versengő
pártok segítséget nyújtanának; de eddig a pártok nem vállalták fel a
kevés népszerűséggel és sikerélménnyel járó hajléktalan-ügy
támogatását.
A Hajléktalanok Társadalmi Bizottsága nevében Győri Péter szólt
arról, hogy már korábban felhívták a figyelmet erre a problémára, de
a hivatalok nem reagáltak megfelelően. Elmondta azt is, hogy a
társadalmi aktivistáik napok óta segítik a hajléktalanokat, de
lassan kifáradnak, ezért sürgette a hivatalok aktívabb
tevékenységét. (MTI)
1989. december 8., péntek 17:04
Szolidaritás a hajléktalanokkal
London, 1989. december 9. szombat (AFP) - Több mint 2500 ember vállalt különböző brit nagyvárosokban önkéntes utcai éjszakázást, hogy felhívják a hatóságok figyelmét az otthon nélküliek gondjaira. A péntek éjszakai utcai alvást a ,,Hajlékot a hajléktalanoknak,, elnevezésű szervezet kezdeményezte. A jótékonysági szervezet adatai azt mutatják, hogy Nagy-Britanniában egyre több a hajléktalan ember, s közöttük is riasztóan magas a fiatalok száma.+++
1989. december 9., szombat 09:46
Új szállás a fővárosi hajléktalanoknak
1989. december 15., péntek - A Fővárosi Tanács az elmúlt hetekben több mint 500 ezer forintot költött a hajléktalanok elhelyezésére, étkeztetésükre és ruházkodásukra. Elszállásolásukat december 15-ig három fővárosi kollégiumban oldották meg - nyilatkozta Párizs Lajosné, a Fővárosi Tanács művelődési főosztályvezető-helyettese az MTI munkatársának.
Közölte, hogy december 18-ig kialakítanak egy újabb
szálláshelyet Kőbányán, a Bánya utca 37. szám alatt. Így a
Vajdahunyad utca 3. szám alatti szállással együtt immár két helyet
biztosítottak a hajléktalanok végleges elhelyezésére. Az eddig
igénybe vett kollégiumokat pedig szeretnék visszaadni használóiknak.
Előfordulhat azonban, hogy gondok lesznek a kollégiumi
kiköltözésekkel, mivel a hajléktalanok egy része vonakodik elhagyni
jelenlegi szálláshelyét, illetve a különböző csoportok csak együtt
kívánnak más elhelyezést igénybe venni. Ez azonban nem mindig
oldható meg - mondotta a főosztályvezető-helyettes.
A Fővárosi Tanács munkatársai tőlük telhetően segítik a
hajléktalanok munkába állását is - folytatta. Mivel sokuknak nincs
munkakönyve, sőt még személyi igazolványa sem, ezért ideiglenes
igazolást adnak számukra, amellyel azonnal munkát vállalhatnak,
például a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalatnál. Eddig azonban
csak mintegy 10-15-en vették igénybe ezt a lehetőséget.
Szólt arról is, hogy a SZETA és a Hajléktalanokat Segítő
Társadalmi Bizottság, valamint a Fővárosi Tanács közötti
együttműködési szerződés december 13-i aláírása meghiúsult. Ebben a
tanács kötelezettséget vállalt volna arra, hogy biztosítja a
hajléktalanok elhelyezésére szolgáló két szállás működtetésének
anyagi, pénzügyi feltételeit. A működtetés tartalmi feltételeiről,
így a szociális gondozók alkalmazásáról a két karitatív szervezet
gondoskodott volna. A társadalmi szervek szerint alapítványi jellegű
működtetésre lenne szükség. Ebben az esetben a tanács az
alapítványnak utalná át a támogatás összegét, s a szállásokat
önállóan működtetnék a társadalmi szervek.
A kialakult patthelyzet feloldása a Fővárosi Tanács Végrehajtó
Bizottságának jövő heti állásfoglalásától is függ. Párizs Lajosné
hangsúlyozta: nem a hatalmi helyzetüket kívánják ily módon
érvényesíteni, de azért javasolták megoldásként a tanácsi
szerepvállalást, mert a szállások működtetéséhez szükséges
feltételek, s ezzel együtt a segítségnyújtás lehetősége is
elsődlegesen a tanácsi szerveknél áll rendelkezésre. (MTI)
1989. december 14., csütörtök 21:17
Új koncepció a lakásgazdálkodásban (2. rész)
A koncepció magában foglalja a fiatal családok lakáshoz
jutásának segítését, s azt is, hogy a legkedvezőtlenebb szociális
helyzetben lévő rétegek legalább a hajléktalanná válástól
meneküljenek meg. Kulcseleme az, hogy az állam milyen mértékben
vállaljon szerepet a lakáspiac alakulásában, miként módosuljanak a
tulajdonviszonyok. Erre az alapkérdésre a kormány alternatív
megoldást terjesztett a Ház elé, s az Országgyűlés közülük az ,,A,,
változat mellett kötelezte el magát. Ennek lényege, hogy továbbviszi
azt a lakáspolitikai alapelvet, amely már az 1970-es évektől
érvényesül hazánkban; eszerint az állam széles körben támogatást
nyújt a tulajdonszerzéshez, amit a lakáshoz jutás és lakáshasználat
általános formájának tekint. (A másik változat a tulajdonszerzéssel
szemben a lakáshasználatot preferálta volna.) Az elfogadott megoldás
a bérlakásokat főként azoknak a városokban élő családoknak tartja
fenn, akik átmenetileg vagy tartósan - jövedelemhelyzetük vagy egyéb
szociális körülményeik miatt - támogatásokkal sem képesek a
tulajdonszerzés terheit viselni.
A jövő évi intézkedéscsomagot megtárgyalva a Parlament
mindenekelőtt arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a
lakásgazdálkodási reform első lépéseként már jövőre meg kell kezdeni
a bérlkakás-szektor átalakítását. Ezzel kapcsolatban a Parlament
támogatta azt a kormányjavaslatot, hogy az állami bérlakások jövőre
önkormányzati tulajdonba kerüljenek. Az önkormányzatok saját
hatáskörükben határozhatják meg a bérlakások értékesítésének ütemét,
feltételeit, az ingatlankezelés módját és szervezetét, a bérbeadók
és a bérlők jogait, kötelezettségeit, illetve a lakbérek mértékét. A
Parlament határozata értelmében az önkormányzati tulajdon
bevezetésével egy időben azonnal megszűnik az ingatlankezelő
szervezetek államigazgatási felügyelete, a vállalatok
szolgáltatószervezetekké alakulnak át. Kompromisszumos megállapodás
született a lakbéremelések mértékéről. A Parlament azt a változatot
támogatta, mely szerint a lakbéreket február 1-jétől - a lakosság
terhelhetőségét figyelembe véve - átlagosan 35 százalékkal növelik.
A lakbérelemést azonban differenciáltan a komfortfokozatok
figyelembe vételével kell végrehajtani. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 13:41
Gondozási központot állítanak fel a hajléktalanok támogatására
1989. december 22., péntek - A Fővárosi Tanács elnöke és a Szegényeket Támogató Alap, a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, az Oltalom Karitatív Egyesület, valamint az Újpesti Családsegítő Központ képviselői pénteken folytatott tárgyalásukon megállapodtak abban: gondozási központot állítanak fel a hajléktalanok problémáinak orvoslására, és közös alapítványt hoznak létre. Az új intézmény célja, hogy a gyors és közvetlen támogatáson túl elősegítse a hajléktalanok munkához jutását és visszailleszkedését a társadalomba. (MTI)
1989. december 22., péntek 18:40
A Szocialista Párt felhívása (OS)
1989. december 23., szombat - A szeretet ünnepe időszakában
különösen fájdalmas az árván maradt, hajléktalan gyerekek
egyedülléte, bánata. Osszuk meg családunk meghitt melegét a romániai
demokratikus átalakulás kezdeményezőinek, a diktatúra utolsó
sortüzei áldozatainak árváival
A Magyar Szocialista Párt - más társadalmi, egyházi és karitatív
szervezeteknek felajánlva az együttműködést - kezdeményezi,
szervezzük meg a romániai gyermekek vendéglátását a téli szünet
néhány napján magyar családoknál.
Várjuk a vendéglátó magyar családok jelentkezését. Vállaljuk az
akció megszervezését, a gyerekek utaztatását és a magyar családok
jelentkezésének összegyűjtését.
Bízunk benne, hogy sok magyar család vesz részt e nemes célt
szolgáló szolidaritási akcióban. Kérjük, hogy a vállalkozó családok
a Szocialista Párt fővárosi irodájánál (Budapest, VIII., Köztársaság
tér 27., telefon: 133-47-06) jelentkezzenek telefonon vagy
személyesen. (OS)
1989. december 23., szombat 13:29
Alapítvány a hajléktalanok megsegítésére
1989. december 28., csütörtök - A társadalmi szervezetek alapítványt hoznak létre és gondozási központot állítanak fel a hajléktalanok problémáinak orvoslására. Erről állapodott meg még karácsony előtt Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke a Szegényeket Támogató Alap, a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, az Oltalom Karitatív Egyesület és az Újpesti Családsegítő Központ képviselőivel: Solt Ottíliával, Győri Péterrel, Ivány Gáborral és Mezei Györggyel.
Az alapítványt a gondozási központ fenntartására és
működtetésére hozzák létre, várhatóan már januárban. Az új intézmény
célja, hogy segítsék a támogatást kérők munkához jutását, a
társadalomba való visszailleszkedését. A Fővárosi Tanács és a
társadalmi szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy
mihamarabb újabb átmeneti szálláshelyeket szükséges létrehozni a már
meglévő kettő mellett. Elengedhetetlennek tartják, hogy az ország
más városaiban is jöjjenek létre hasonló szociális intézmények.
Ebben a kormány segítségére is számítanak.
A Fővárosi Tanács egyúttal felhívja a kerületi tanácsokat, hogy
a jogszabályok adta lehetőségeken belül kerüljék a kényszerű
kilakoltatásokat. (MTI)
1989. december 28., csütörtök 12
Budapest Főváros Tanácsának közleménye a hajléktalanokról
1990. január 12., péntek - A Fővárosi Tanács közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben szükségesnek tartja tájékoztatni a közvéleményt arról: a rendelkezésére álló eszközökkel változatlanul mindent elkövet a hajléktalanok helyzetének javítása érdekében.
Az eddigiekben munkalehetőségek felkínálásával, ideiglenes
szálláshely biztosításával, rendkívüli élelmezési segéllyel,
munkásszálláson, szociális otthonban és kórházban történő
elhelyezéssel sietett a rászorulók segítségére. Vannak ugyanakkor
olyan hajléktalanok is, akik nem fogadják el a részükre felajánlott
segítséget, illetve megtagadják az együttműködést sorsuk
javításáért. Közöttük idős és beteg emberek, avagy olyan fiatalok,
akik csak csoportba verődve lennének hajlandók szálláshelyet
elfogadni.
A Fővárosi Tanács vezetése nem hagyhatja figyelmen kívül azt,
hogy a hajléktalanok közül nagyon sokan az ország más területeiről
jöttek Budapestre. Legtöbbjük nem jogosult arra, hogy a fővárosban
tanácsi bérlakást kapjon. Ugyanakkor több tízezer azoknak a
lakásigénylőknek a száma, akik a kerületi tanácsoknál évek óta
várnak lakásra. Nem lehet nem figyelembe venni azt a tényt sem, hogy
az önkényes beköltözések, lakásfoglalások Budapest közrendjét és
közbiztonságát sértik.
A Fővárosi Tanács vezetése többször folytatott egyeztetést a
Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság képviselőivel, amelynek
eredményeként az elkövetkező napokban megállapodás aláírására kerül
sor egy gondozási központ és egy alapítvány létrehozásáról, amelyhez
a Fővárosi Tanács jelentős pénzeszközökkel járul hozzá. A Fővárosi
Tanács további átmeneti szálláshelyek kialakítását önerőből nem
tudja megoldani.
A közvéleményt megosztja a hajléktalanok ügye. Sokan vannak,
akik megértőek, ám az emberek többsége felháborodik és türelmetlen,
ha életerős, egészséges és munkaképes emberek nem tesznek, vagy nem
akarnak tenni saját sorsuk rendezése érdekében.
Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy nem minden esetben
megfelelő az együttműködési készség az érintett szervek és a
lakosság részéről.
A hajléktalanok demonstrációi által Budapest került az
érdeklődés homlokterébe. A hajléktalanság azonban nem csak fővárosi
gond, ezért elengedhetetlen, hogy az ország valamennyi érintett
településén, a helyi erőforrások mozgósításával nyújtsanak
segítséget a rászorulóknak. (MTI)
1990. január 12., péntek 17:59
A Fővárosi Tanács vb-ülése
1990. január 15., hétfő - A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának hétfői ülésén, - a kormány múlt év október 29-i határozatának megfelelően - megvitatták és elfogadták az MSZP által a Fővárosi Ta-nácsnak átadott ingatalanok hasznosítására vonatkozó előterjesztést. Ennek alapján megállapították: a fővárosban nyilvántartott 198 volt MSZMP-ingatlan közül 140-nek a kezelői jogáról lemondott a jogutód Szocialista Párt. Az MSZP 58 helyiséget, közöttük tíz kerületi székházat tartott meg kezelésében. Ezuttal azonban nem döntöttek a volt MSZMP-ingatlanok végleges sorsáról, erre csak az országgyűlési választások után kerül majd sor. Így április 30-ig a helyiségekre ideiglenes jelleggel kapnak kiutalást az igénybejelentők. A végrehajtó bizottság határozatában ja-vaslatot tett a Minisztertanács kormánybiztosának arra, hogy a felszabaduló pártházakból elégítsék ki a különböző politikai pártok köz-ponti székház-igényét. A ma működő országos pártok közül már csak az SZDSZ elhelyezése kérdéses.
A Fővárosi Tanács 1990. évi költségvetési koncepcióját
megvitatva, a vb megállapította: a januártól bevezetett központi
forrásszabályozás kedvezőtlenül hatott a fővárosra. Az ez évre
tervezett mintegy 66 milliárd forintos tanácsi költségvetés csaknem
11 milliárd forint kieséssel számolhat a
személyijövedelemadó-elvonás miatt. Mint ismeretes, ez évtől az SZJA
a tanácsok bevételét növeli. Ugyanakkor, ahol az átlagot jelentősen
meghaladja ez a bevétel, ott elvonják, s átcsoportosítják oda, ahol
alacsony összegű a személyi jövedelemadó. Így a főváros jelentős
pénzügyi átcsoportosításra kényszerül. A BKV működéséhez például 600
millió forintot, a szemétégetőmű felépítéséhez 390 millió forintot
kell kigazdálkodnia.
A vb-ülésen döntés született arról, hogy nemzetközi
tervpályázatot írnak ki a Hősök tere és környéke rendezésére,
valamint a Tolbuhin körúti Nagyvásárcsarnok felújítására. A
továbbiakban a testület foglalkozott a hajléktalanok helyzetével, s
felhívást fogadott el, amelyben további épületfelajánlásokat kér
menhelyek kialakításához. Egyuttal tudomásul vették azt az
elképzelést, hogy egy alapítvány jellegű gondozási központ működjön
a hajléktalanok helyzetének javítása érdekében. (MTI)
1990. január 15., hétfő 17:08
A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága felhívása a fővárosi gazdálkodó szervezetekhez, egyházakhoz és társadalmi szervezetekhez (OS)
1990. január 17., szerda - A Fővárosi Tanács a Végrehajtó
Bizottság legutóbbi ülésén utólag tárgyalta a hajléktalanok ügyét, a
segítségnyújtás lehetőségeit. A testület úgy foglalt állást, hogy
bár a főváros anyagi lehetőségei az előző évhez képest romlottak,
további segítséget kíván nyújtani a hajléktalanoknak. Ehhez
mindenekelőtt átmeneti szálláshelyekre - menhelyekre - volna szükség
a segítségnyújtás megszervezésének idejére.
A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága felhívja Budapest
gazdálkodó szervezeteit arra, hogy ajánlják fel a Fővárosi Tanácsnak
megvételre a menhely céljára alkalmas épületeiket. Egyben kéri a
társadalmi szervezeteket és az egyházak segítségét és résztvételét a
menhelyek működtetéséhez.
A felajánlásokat és a jelentkezéseket az alábbi címre kérjük
eljuttatni: Budapest Főváros Tanácsa VB Egészségügyi és
Szociálpolitikai Főosztálya (Budapest V., Városház u. 9-11.)
Érdeklődni lehet a 117-5071-es telefonon. (OS)
1990. január 17., szerda 15:05
Szünetel a pénztárforgalom a Déli pályaudvaron
1990. január 20., szombat - Szünetel a pénztárforgalom a főváros Déli pályaudvarán szombattól. Az utasok a peronon és a vonatban - pótdíj megfizetése nélkül - válthatják meg a menetjegyet. Miként Urbán Lajos, a MÁV elnök-vezérigazgatója - aki a helyszínen tartózkodott - az MTI érdeklődésére elmondta: erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a hajléktalanok - csaknem százan - hosszabb ideje szállásként használják a pénztár előcsarnokát, emiatt az utasok itt nem közlekedhetnek, számukra már nem jut hely. A pénztárakat mindaddig zárva tartják, amíg az illetékes tanácsi szervek - a hajléktalanok követelésének megfelelően - nem gondoskodnak azok elhelyezéséről, szállásáról. (MTI)
1990. január 20., szombat 14:01
Már kevesebb a hajléktalan a Déli pályaudvaron
1990. január 21., vasárnap - Vasárnap délelőtt valamivel kevesebb hajléktalan ütötte fel tanyáját a Déli pályaudvaron, mint az előző napokon. Mintha a szenny és piszok is csökkent volna, ám a pénztárak változatlanul nem nyitottak ki, s zárva maradtak az Utasellátó konténerjei is, nem jelentek meg a szendvics- és üdítőárusok.
Becze Tibor, a Déli állomásfőnöke az MTI kérdésére elmondta: a
MÁV nem tud tenni, és nem is dolga, hogy tegyen valamit a
hajléktalanok elhelyezése érdekében. Mintegy 300 embernek tudnának
munkát biztosítani, ám a Déliben például december közepétől
mostanáig mindössze ketten jelentkeztek, s egy már ki is lépett
közülük. Azok többsége, akik lakhelyül elfoglalták a pályaudvar
előcsarnokát, úgy tűnik, nem is akarnak dolgozni, elhanyagoltak,
betörnek a környező boltokba, zavarják a közbiztonságot. A Köjál
például pénteken nyolc megtetvesedett csövest vitt el a
váróteremből.
Az állomásfőnök úgy látja, valamelyest konszolidálódott a
helyzet, igaz, hogy még mindíg megágyaznak maguknak a váróterem
közepén az ott tanyázók, ám ma reggelre kitakarították maguk körül a
terepet, s nem használták vécének az állomás helyiségeit.
A MÁV tehát csak vár és tehetetlenül áll a probléma előtt. Az
utasok érdekében mindössze annyit tudtak tenni, hogy a vonatokon
pótdíj nélkül kiszolgálják a jegyeket. (MTI)
1990. január 21., vasárnap 13:55
Megoldódik a hajléktalanok sorsa?
1990. január 23. kedd - Remélhetően rövid időn belül megoldódik a hajléktalanok sorsa, mert gyors és hathatós segítségsorozatot kapnak - mondotta Pongor Sándor ezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi osztályvezetője kedden, a BRFK-n tartott megbeszélést követően. Az érintett szervek képviselői: a BRFK, a MÁV, a Fővárosi Tanács, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint Nagy Bandó András (aki megalakította a Nemzet Szegényeinek Frontját) megállapodtak: a hajléktalanok sorsának rendezésére gyors intézkedéseket hoznak. Mindenekelőtt elszállítják a Déli pályaudvarról a betegeket, az orvosi ellátásra szorulókat. A már meglévő két éjjeli menedékhelyen - a Vajdahunyad és a Bánya utca mellettieken - kívül a Fővárosi Tanács egy újabbat is kialakít. Azokat pedig, akiknek nincs szükségük azonnali orvosi ellátásra, és munkát sem képesek vállalni, szociális otthonokban helyezik el, mégpedig soron kívül. Az Országos Rendőr-főkapitányság döntése alapján a személyi igzolvánnyal, munkakönyvvel nem rendelkezők szerdától a XII. kerületi Rendőrkapitányságon kapnak ideiglenes személyazonossági igazolványt. Ehhez személyes jelenlétük szükséges, a két fényképet pedig a Főfotó díjmentesen elkészíti. Ennek alapján munkakönyvhöz is juthatnak. A MÁV Budapesti Igazgatósága mintegy kétszáz hajléktalannak kínál munkalehetőséget, s ezzel egyidejűleg szállást is.
Ahhoz, hogy egyetlen csöves se legyen az utcán és a különböző
pályaudvarokon, valamint ahhoz, hogy a lakosság ne ellenszenvvel
kezelje ezt a társadalmi problémát, maguknak a hajléktalanoknak is
tenniük kell - mondta Nagy Bandó András. Egyelőre igen sok
szemrehányást kapok azért - tette hozzá -, hogy a hajléktalanok
szószólójává váltam. Sokan úgy tartják, a népszerűség miatt
vállaltam fel az ügyet. E rágalmakra reagálni sem vagyok hajlandó -
mondta Nagy Bandó -, úgy érzem, olyan problémáról van szó, amelyet
mindenképpen nagyon gyorsan meg kell oldanunk, a mi Afrikánk a Déli
pályaudvaron van. A helyzet megváltoztatása mindnyájunk kötelessége.
(MTI)
1990. január 23., kedd 12:28
A Déli pályaudvar dolgozóinak nyílt levele Németh Mikl (OS)
A Déli pályaudvar dolgozóinak nyílt levele Németh Miklós
miniszterelnöknek, Derzsi András közlekedési, hírközlési és
építésügyi miniszternek, dr. Fodor Istvánnak, az Országgyűlés
megbízott elnökének, Urbán Lajosnak, a MÁV elnök-vezérigazgatójának
1990. január 23., kedd - A Budapest-Déli pályaudvar
forgalmi-kereskedelmi és műszaki dolgozóinak nevében követeljük,
hogy a kormány és a vasút vezetői tegyenek sürgős intézkedést a
pályaudvar területéről az ún. ,,hajléktalanok,, eltávolítására, és
az állomás teljes fertőtlenítésére. Ennek végrehajtása legkésőbb
1990. február 3-án délután 16.00 óráig fejeződjön be
Addig is biztosítsák a megfelelő munkavégzés feltételeit
(Mind
az állomáson, mind a vonalakon is
) Hiszen a vasutasokat több
alkalommal inzultálták és továbbra is igen könnyen eshetnek támadás
áldozatául.
Amennyiben követelésünket a fent említett határidőn belül nem
teljesítik, 1990. február 3-án 22.00 órától munkánkat felfüggesztjük
mindaddig, míg követelésünket nem teljesítik.
Minden MÁV-dolgozót felhívunk követelésünkhöz való
csatlakozásra
Budapest, 1990. január 23. (OS)
1990. január 23., kedd 17:07
Szállás a hajléktalanoknak
1990.január 23. kedd - Átérezve a hajléktalanok körül kialakult helyzet súlyosságát, felmérve azokat a negatív hatásokat, amelyek nemcsak az érintetteknek, hanem Budapest lakosságának és a fővárosunkba érkező külföldieknek is gondot okoznak, segítséget kíván nyújtani a ma már nem kis létszámú hajléktalanok számára - erről tájékoztatta Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője a Magyar Távirati Irodát. Az ügyben Németh Miklós miniszterelnökkel külön konzultációt folytatott a honvédelmi miniszter, majd a Magyar Néphadsereg Parancsnokságának javaslata alapján kedden intézkedett arról, hogy a néphadsereg egyik építő alakulatának felújított barakk-táborát jővő hét hétfőjén reggelre ürítsék ki. A katonákat más laktanyákban helyezik el. A Törökbálinti úton lévő körbekerített barakk-tábor 400 fő elhelyezésére alkalmas, központi fűtéssel, melegvizes ellátással rendelkezik. A táborban 500 adagos konyha is található, és az éttermében egyidőben 200-an étkezhetnek. Valamennyi barakkhoz egészségügyi rész csatlakzik, amelyben megoldható az ott lakók tisztálkodása.
A barakk-tábort a Magyar Néphadsereg az átvevő tanácsi szervnek
költségtérítés nélkül adja át azzal, hogy az ott lévő közművek
üzemeltetéséhez - többek között a fűtést biztosító kazán
működtetéséhez - megfelelő személyzetét a tanács biztosítson. A
táborban sorkatona nem marad. Az épületek átadásával együtt az ott
lévő bútorzatot is térítésmentesen adják át a rászorulóknak -
mondotta Keleti György zredes. (MTI)
1990. január 23., kedd 18:46
Népszámlálás - hajléktalanok
New York, 19990. január 24. szerda (ADN) - New York-ban a március 20-án megrendezendő népszámlálás kiterjed a hajléktalanokra is. A nagyváros igazgatása és önkéntes segítők máris 2100 olyan helyet térképeztek fel, ahol a 60-90 ezerre becsült hajléktalanok nagy része található. Ezek között van 202 vasút- , metró- és buszállomás, 963 park, játszótér, elhagyott épület, üres telek, valamint híd. A 326, többnyire Manhattan-ben található menhelyen egyszerre legfeljebb 29 612 személy éjszakázhat.
A hajláktalanok összeszámlálása persze nem lehet teljes, hiszen
közülük sokan igyekeznek eltitkolni sorsukat, így például azok, akik
átmenetileg barátoknál vagy rokonoknál is meghúzhatják magukat. Dr.
Kenneth Meyer, a népszámlálási iroda munkatársa szerint összehangolt
munkával ennek ellenére fény deríthető a hajléktalanok számának
nagyságrendjére. New York vezetői ennek alapján állapíthatják majd
meg, hogy milyen összeget igényeljenek a központi kormánytól az
áldatlan helyzet orvoslására. +++
1990. január 24., szerda 08:33
Helyreáll a rend a Déli pályaudvaron - kinyitják a pénztárakat
1990. január 25., csütörtök - Az elmúlt hetekben eluralkodott áldatlan állapotok után a Fővárosi Tanács és a honvédség közreműködésével megoldódott a Déli pályaudvart eddig megszállva tartó hajléktalanok ügye. Az eddig itt tartózkodó hajléktalanok elhagyták a pályaudvart, így a MÁV takarítóbrigádjai csütörtökön elvégezhetik a pénztárcsarnok fertőtlenítését és kitakarítását. Ennek nyomán péntektől, január 26-tól visszaáll a normális helyzet, az utazóközönség az ismét kinyitott pénztáraknál válthatja meg a hely- és menetjegyeket, az utasok a csarnokban várakozhatnak a vonatok indulására, s nem kell többé a pero-nokon fagyoskodniuk.
Csárádi János, a MÁV budapesti igazgatója közölte, hogy a
jövőben az utolsó vonat érkezésétől (0.30 órától) az első vonat
indulásáig (reggel 4 óráig) bezárják a pályaudvart, hogy ez alatt a
takarítók naponta elvégezhessék a szükséges munkálatokat. (MTI)
1990. január 25., csütörtök 12:22
Hajléktalanok menhelye Budaörsön
1990. január 27., szombat - Megkezdődött Budaörs határában a budapesti hajléktalanok részére felajánlott katonai barakkok kiürítése és felkészítése az új lakók elszállásolására. A tíz faépületből álló táborban eddig egy építő katonai alakulat lakott. A házak felszerelésének egy részét térítésmentesen a hajléktalanok rendelkezésére bocsátják. A menhely íly módon vaságyakkal, matracokkal, paplanokkal várja négyszáz új lakóját, akik közül sokan eddig a Déli pályaudvaron, majd pedig a fűtés nélküli csillebérci táborban húzódtak meg. A budaörsi menhely épületei fűthetők, két konténerkazán adja a meleget. A táborhoz konyha is tartozik, amelybe a Fővárosi Tanács villanytüzhelyeket szereltet fel.
Az új lakók érkezésének híre nem váltott ki egyértelmű tetszést.
A budaörsi tanács máris tiltakozott a Fővárosi Tanácsnál a tábor
létesítése ellen, ami szerintük veszélyeztetheti a környékbeliek
nyugalmát. A Fővárosi Tanács szociálpolitikai osztályán viszont
elmondották, hogy csupán átmenetinek tekintik a menhelyet. A téli
hónapokra a felajánlott épületek közül pillanatnyilag ez a
legelfogadhatóbb hajléktalanok elhelyezésére. Mivel a menhely
Budaörstől távol fekszik, a közlekedés sincs még megoldva; a
Fővárosi Tanács a BKV-val tárgyal erről. A nemrég alakult
Hajléktalanok Gondozó Központja aktivistái is segítenek a menhely
lakóinak életük rendezésében, munkaalkalmat, végleges elhelyezést
szerveznek számukra. Így például a MÁV több mint száz embernek tud
állandó kereseti lehetőséget, munkásszállást biztosítani. (MTI)
1990. január 26., péntek 21:42
Megindult az élet a hajléktalanok budaörsi központjában
1990. február 2., péntek - Önkormányzati rendszerben megkezdte működését Budaörs határában a hajléktalanoknak kialakított rehabilitációs központ. A katonaság által átadott 400 személyes tábor gyakorlatilag megtelt.
A lakók maguk közül választottak vezetőket, házi rendészetet,
takarítógárdát, s a portai szolgálatot is megszervezték. Mint
Makovecz Gyula, az egyik táborvezető az MTI tudósítójának elmondta:
alapvető feladatuknak önmaguk rehabilitációját tekintik, s csak
azokat fogadják be, akikben megvan a szándék az általános emberi
normák betartására, a rendszeres munkavégzésre. Ehhez többféle
segítséget is kapnak. A rendőrség képviselői a helyszínen állítják
ki a hiányzó személyi igazolványokat, a Főfotó segítségével ingyen
arcképet készíttethetnek az okmányokhoz, a BKV pedig az eddiginél
több járatot indít a budaörsi központhoz.
A tábor vezetősége felvette a kapcsolatot különböző
vállalatokkal, s így számos munkaajánlat között válogathatnak a
lakók, akiknek az építőiparban van leginkább lehetőségük az
elehelyezkedésre. (MTI)
1990. február 1., csütörtök 21:46
Rendeződik a hajléktalanok sorsa
1990. február 2., péntek - Bár egyelőre vita van a Magyar Néphadsereg által a Fővárosi Tanács kezelésébe adott tábor státuszáról (tudniillik, hogy menhely, tábor vagy otthon - ettől függ ugyanis, hogy fenntartásához milyen anyagi eszközökkel járulnak hozzá vz illetékesek) remélhetően napokon belül hosszú időre rendeződik a hajléktalanok sorsa - hangzott el a Törökbálinti út 1. szám alatti táborban pénteken tartott sajtótájékoztatón.
Mint az érintettek, vagyis a Nemzet Szegényeinek Frontja
szervezet vezetői elmondták: a január 21-én alakult párt a
szervezési teendőket későbbre halasztva, a gyakorlati munkával
kezdte meg működését, egyelőre sikerrel. A tábor mintegy négyszáz
lakójának - eddig - mindennap jutott legalább egyszer főtt étel, van
fűtés, világítás, és ha nehezen is, de jut tiszta ágynemű
mindenkinek. A társadalom legkülönbözőbb szervezetei -
szövetkezetek, iparvállalatok, a MÁV, magánvállalkozók - nyújtottak
eddig segítséget, és ily módon 102-en kaptak munkát.
Sajnos, kevésnek bizonyult az a 100 ezer forint, amelyet a
Szociális és Egészségügyi Minisztériumtól kaptak. Az előzetes
becslések szerint egy-két millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy
a Törökbálinti úton lévő tábor - otthonként - fogadhassa a
társadalom perifériáján élőket. Éppen ezért mihamarabb létre kellene
hozni egy alapítványt azzal a céllal, hogy az önhibájukon kívül
munka és lakás nélkül maradók újratermelődő rétegének problémáit
időről időre orvosolni lehessen.
A sajtótájékoztatón a MÁV Budapesti Vezérigazgatóságának
képviselői elmondották, hogy a főváros valamennyi pályaudvarán
helyreállt a rend, és a MÁV felajánlása nyomán eddig 33 hajléktalan
kapott munkát, illetőleg szállást. A MÁV egyébként 300 embernek tud
munkát adni, és 150 szálláshellyel rendelkezik. A fizetések 6500-tól
12.000 forintig terjednek a betöltött munkakörtől függően.
Szó esett arról is, hogy a tábor környékének lakói bizalmatlanul
szemlélik a hajléktalanok letelepedését, ám a gyanúsítgatások
alaptalanok, hiszen a tábor lakói maguk sem tűrik a felforgatókat.
(MTI)
1990. február 2., péntek 13:57
A Szegények Önsegélyező Szervezetének felhívása (OS)
1990., február 9., péntek - A Szegények Önsegélyző Szervezete
(SZÖSZ) segítséget kér mindazon magyar állampolgároktól,
intézményektől, gyáraktól és üzemektől, akik jó szívvel viseltetnek
ügyünk iránt.
Mint az köztudott Budaörs, Gyár u. 4. szám alatt megkezdte
önálló életét a Hajléktalanok Rehabilitációs Otthona. Mintegy
400-500 lakónk közül immáron mintegy 200-an dolgoznak, bizonyítva,
hogy tenni akarnak sorsuk jobbításáért. Sajnos legtöbbjük egyazon
ruhában kénytelen utazni és dolgozni, ráadásul igazi téli ruházatuk
nincs is. Új életük megkezdésének részben ez is akadálya és gondja.
Ennek megoldásához kérünk segítséget mindazoktól, akik megértik: nem
könyöradományra van szükségünk, csupán segítségre az elinduláshoz, a
talpraálláshoz.
Téli ruhákat, nadrágokat, cipőket, pulóvereket, kabátokat
kérünk, főként férfiaknak.
Az adományokat a következő címen adhatják le: Városi Vöröskerszt
Budaőrs, Szabadság út 57., február 12-től kezdődően, délelőtt 10-től
18 óráig. Segítségüket előre is szívből köszöni:
a SZÖSZ és az Otthon vezetése.
(OS)
1990. február 9., péntek 13:51
Segély a hajléktalanoknak
1990. február 12., hétfő - Az Orvosok Világszövetsége - amely a napokban nyitotta meg képviseletét Budapesten - információkat kapott a hajléktalanok budaörsi táborának problémáiról. A Szegények Önsegítő Szervezetének kérésére a világszövetség budapesti irodája 35 tonna élelmiszert és ruhaneműt ajánlott fel a hajléktalanok megsegítésére. A francia Heppner Fuvarozási Vállalat hétfő estére szállította a segélyt hazánkba, a világszövetség elzászi képviseletén keresztül. A kamionnyi szállítmányt átadták a budaörsi tábor számára. (MTI)
1990. február 12., hétfő 18:17
Németh Miklós válaszlevele a hajléktalanok ügyében a budaörsi tanácsnak (1. rész)
1990. február 16., péntek - Budaörs Városi Tanácsának megbízott elnöke, Alt Jánosné a közelmúltban levelet intézett Németh Miklós kormányfőhöz, amelyben tiltakozik a hajléktalanok részére Budaőrs határában, katonai barakkokban berendezett menhely létesítése ellen. Aggodalmának adott hangot, hogy a 400 embernek otthont adó menhely közelsége veszélyezteti a település lakosságának nyugalmát és a közbiztonságot.
Németh Miklós válaszolt a tiltakozásra, s egyebek között a
következőket írta: a kérdéses ingatlan mind Törökbálinttól, mind
Budaörstől, s Budakeszitől is csaknem három kilométerre fekszik,
tehát aligha lehet szó a helybeli lakosság nyugalmának
háborgatásáról. A munkaképes hajléktalanok közül egyébként 160 eljár
dolgozni, másik 60 lakó pedig már véglegesen elköltözött
munkásszállásra. A munkaképtelen, megromlott egészségű embereket
folyamatosan szociális, illetve egészségügyi intézményekben helyezik
el. A visszamaradó hajléktalanok Nagy Bandó András tevékeny és
áldozatkész közreműködésével önkormányzatba tömörültek, maguk oldják
meg a rendfenntartást, a takarítást, a főzést, a telep őrzését; a
hiteles rendőri információk szerint eddig nem volt semmiféle
rendbontás, összetűzés a helyi lakossággal. Az elhelyezés
ideiglenességéből következően egyértelmű, hogy az itt elszállásolt
emberek továbbra is hajléktalannak minősülnek, tehát nem lettek az
adott térség lakosai. Állandó szociális és egészségügyi ellátásukat
továbbra is a fővárosi tanács oldja meg. Mivel azonban országos
jelenségről van szó - írja válaszában a miniszterelnök - a
belügyminiszter feladatul kapta, hogy készítsen javaslatot a
Minisztertanácsnak a hajléktalanok helyzetének hosszú távú
megoldására. (folyt.köv.)
1990. február 16., péntek 16:3
Németh Miklós válaszlevele a hajléktalanok ügyében a budaörsi tanácsnak (2. rész)
A miniszterelnök felhívta a megbízott tanácselnököt, hogy a
fejleményekről tájékoztassa a térség lakosságát. A pontos és hiteles
információk alapján az esetenként tapasztalható türelmetlenség
helyett remélhetően az olyan típusú megértés és segítőkészség
jellemzi majd az emberi kapcsolatokat, mint amelyről ez ügyben az
egyházi szeretetszolgálatok mellett a Fővárosi Tanács, a
Belügyminisztérium, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Honvédelmi
Minisztérium dolgozói tettek tanúbizonyságot. (MTI)
1990. február 16., péntek 16:37
Az Otthonteremtők Országos Egyesületének felhívása (OS)
Az Otthonteremtők Országos Egyesületének felhívása az
egyházakhoz, társadalmi szervezetekhez, pártokhoz és független
egyesületekhez
1990. március 12., hétfő - A lakosság egyharmadának rohamos
elszegényedése, a perifériára szorult hajléktalanok számának
növekedése azonnali, halasztást nem tűrő segítséget követel.
A pártprogramok hangzatos címei ne maradjanak a hatáskeltés
eszközei, hisz a segítségre itt és most van szükség. A magyar nép a
közelmúltban többször is bizonyította, hogy milyen önzetlenül tud
segíteni a rászorultakon. A korábbi évtizedek idején nem
beszélhettünk a szegénységről, most viszont már nem beszélni kell
róla. A határon belüli szegényeknek is szükségük van hajlékra,
otthonra.
Egyesületünk kezdeményezte átmeneti szállások létrehozását.
Hosszas vajúdás után a debreceni hajléktalanok is szálláshoz
juthatnak. 1990. május 1-jétől a Dobozi u. 2. szám alatti épület 50
fő részére nyújt ideiglenes megoldást, ennek otthonná válásához
kérjük támogatásukat.
Címünk: ,,Mezon,, Ifjúsági Iroda Debrecen, Batthyány u. 2/b.
vagy Debrecen 1., pf. 208.
Számlaszámunk: MNB: 349-98351-03901 Debrecen 2. Polgár és vidéke
Takarékszövetkezet.
Az Otthonteremtők Országos Egyesülete nevében:
Németh Zsolt
az egyesület országos szervezője
Balázs Sarolta
a Hajdú-Bihar megyei Otthonteremtők
Önálló Egyesületének titkára
(OS)
1990. március 12., hétfő 16:44
Új szerepben a csillebérci Úttörőtábor
1990. március 13., kedd - A Magyar Úttörők Szövetségének elhatározása alapján 1990-től a Csillebérci Vezetőképző- és Úttörőtábor új névvel, Csillebérci Gyermek és Ifjúsági Központként, s ezzel együtt a korábbinál nyitottabb módon, valamennyi gyermek szolgálatában kíván működni - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Alexa György, az intézmény januárban kinevezett igazgatója.
Elmondta, hogy a menekültek és a hajléktalanok befogadásával
foglalkozó - egyébként korrekt - sajtóhírek némi zavart okoztak a
közgondolkodásban. Ugyanis sokakban kétely merült fel az intézmény
tevékenységét illetően. Az igazgató szerint a hajléktalanok
befogadásáról szóló döntésüket az motiválta, hogy segítsenek e
társadalmi probléma megoldásában. Ugyanakkor továbbra is
ragaszkodnak Csillebérc gyermekintézmény-jellegének megőrzéséhez.
Szólt arról, hogy meggyőződésük szerint a tábort a továbbiakban
a szervezeti érdekektől függetlenül az egész magyar
gyermektársadalom szolgálatába kell állítani. Ebben a szellemben már
az idén a Csillebércen szervezendő táborokban minden olyan
szervezetnek helyet adnak, amely alkotmányos alapon működik. Az
igazgató hangsúlyozta: bár az intézmény költségvetési támogatása
megszűnt, továbbra is fontosnak tartják a nagycsaládosok, a
kisjövedelműek és a hátrányos helyzetűek gyermekeinek kedvezményes
üdültetését. Ezért keresik olyan vállalatok, intézmények,
szervezetek, magánszemélyek és egyházak támogatását, amelyek,
illetve akik anyagi eszközökkel is segíteni tudnának. Ahhoz, hogy a
gyermekek számára 1200 helyet továbbra is elérhető áron
kínálhassanak, az idegenforgalmi célokra is alkalmas szállások
értékesítését tervezik. Az idén egyébként a táborlakóknak naponta
110 forintot kell fizetniük az elhelyezésért és 150 forintot az
étkezésért. (MTI)
1990. március 13., kedd 17:34
Választás ,90 - helyszíni - budaörsi hajléktalanok
1990. április 8., vasárnap - Röpgyűlésen vitatták meg elfogadhatatlannak tartott helyzetüket vasárnap reggel a budaörsi hajléktalanok rehabilitációs otthonának lakói. ,,Joghézag,, következtében ugyanis nem járulhatnak az urnák elé, s így kirekesztve érzik magukat az állampolgári jogok gyakorlásának e formájából is. A választási törvény szerint ugyanis az állandó bejelentett lakhely feltétele a szavazásnak, ám ezeknek az embereknek csupán hajléktalan igazolványuk van, tehát egyetlen lakhelyhez sem kötődnek. A gyűlésen többen is megjegyezték: ez a helyzet csak növeli kirekesztettség-érzésüket. (MTI)
1990. április 8., vasárnap 13:03
Nyilvános ülés a Városházán (2. rész)
Egy másik napirendi pont kapcsán a testület döntött arról, hogy
a főváros egyre szennyezettebb levegőjének vizsgálatához szükséges
monitor ellenőrzőhálózat műszerezettségének fejlesztéséhez, az
előirányzott összegen felül, még 82,5 millió forinttal járul hozzá.
Ezzel ha nem is lesz tisztább a főváros levegője, de legalább pontos
adatokkal rendelkezhetnek majd a főváros lakói és a szakemberek is
arról, hogy miképpen alakul Budapest levegőszennyezettsége. Így
várhatóan sikerül majd gyors döntéseket hozniuk az illetékeseknek.
Az állami gondozásból kikerülő fiatalok jelentős része
sajnálatos módon, a hajléktalanok népes táborát kényszerül
gyarapítani. Ezért a testület megvizsgálva az irányítás alá tartozó
intézmények kihasználtságát, úgy foglalt állást, hogy a VII.,
Damjanich utcai József Attila Kollégium épületében egy 60 személyes
ifjúsági szállót, utógondozót alakít ki a volt állami
gondozottaknak. Egyúttal biztosították a szálló szeptemberi
megnyitásához szükséges 13,5 millió forintot is. A vitában
elhangzott: a mainál nagyobb társadalmi segítségre szorulnak az
állami gondozottak annak érdekében, hogy normális körülmények között
kezdhessék meg életüket. Ehhez segítséget jelenthetnek a megüresedő
szovjet laktanyák is.
Lehoczky István, a tanács általános elnökhelyettese
hangsúlyozta, hogy a tanács, de az új önkormányzat számára is
feszítő gond marad a hajléktalanok elhelyezése. Mert igaz ugyan,
hogy jelenleg elcsöndesedett körülöttük a vihar, ám ez elsődlegesen
az időjárásnak köszönhető. A hideg idő közeledtével várhatóan ismét
frekventált kérdéssé válik sorsuk. Mindenestre a tanács
lehetőségeinek megfelelően, támogatni kívánja a rászorultakat s
helyzetük javítása érdekében együttműködésre törekednek a társadalom
különböző szervezeteivel, köztük az egyházakkal is. (MTI)
1990. június 6., szerda 16:00
Tanácskozás a hajléktalanság megelőzéséről
1990. augusztus 11., szombat - Kétnapos tanácskozás kezdődött szombaton a budaörsi hajléktalanok rehabilitációs otthonában a hajléktalanok helyzetéről, a megelőzés lehetőségeiről.
A Szociális Munkások Egyesületének szervezésében megtartott
eseményről Havasiné Váradi Anna, az egyesület vezetőségi tagja az
MTI munkatársának elmondotta: igen sürgető, hogy mihamarabb
megoldást találjanak a társadalmi differenciálódás során lecsúszott
emberek gondjainak megoldására. A növekvő munkanélküliség, az ország
gazdasági helyzete, és az egyéni tragédiák következtében mind többen
szorulnak segítségre, számuk azonban még hozzávetőleg sem ismeretes.
Márcsak azért sem, mert potenciális hajléktalannak kell tekinteni a
munkásszállásokon, az albérletben élőket, sőt a privatizáció is
előrevetíti annak árnyékát, hogy bárki földönfutóvá válhat. Ha
ilyenkor hiányzik a családi háttér és az állam sem nyújt segítséget,
az egyén képtelen megbirkózni a problémákkal. Ugyanakkor a
társadalomban egyre gyakrabban találkozni olyan nézetekkel
miszerint: aki szegény, magának köszönheti.
A Szociális Munkások Egyesülete úgy véli, a jövőben a
megelőzésnek kell nagyobb hangsúlyt kapnia, mert a lecsúszásban
lévők átmeneti támogatása még mindig olcsóbb, mint a már
hajléktalanná vált, teljesen elszegényedett emberek eltartása. Ennek
érdekében fontos lenne a rehabilitációs otthonok országos
hálózatának kialakítása.
Az új, rövidesen létrejövő önkormányzatok - mint az a
tanácskozáson elhangzott - például a kezelésükbe kerülő lakások
egyrészének e célra történő tartalékolásával sokat tehetnének a
bajba jutottak megsegítéséért. Ugyancsak helyi feladat a melegedők,
menhelyek, átmeneti szállások kialakítása, a karitatív tevékenység
felkarolása, a segíteni szándékozó, jobb módúak adakozásának
megszervezése. (MTI)
1990. augusztus 11., szombat 11:48
Sajtótájékoztató az SZDSZ fővárosi elképzeléseiről (1. rész)
1990. szeptember 21., péntek - Az SZDSZ a fővárosi önkormányzati választási kampányában a direkt politizálás helyett konkrét elképzeléseit, szociális, közlekedési vagy kulturális programját kívánja minél szélesebb körben megismertetni. A Szabad Demokraták ennek jegyében rendezték meg hagyományos pénteki sajtótájékoztatójukat, amelyen ezúttal a budapesti program egy-egy részkérdéséről esett szó. Demszky Gábor budapesti főpolgármester-jelölt ezúttal a hajléktalanok, illetve potenciális ,,hajléktalanjelöltek,, vagyis a kilakoltatás előtt állók helyzetének átmeneti megoldásáról fejtette ki nézeteit, Péterffy Ágoston pedig - az SZDSZ budapesti listájának harmadik helyén szereplő jelölt - a fővárosi közlekedés problémáit és az ezzel összefüggő tennivalókat ecsetelte.
Demszky szerint Budapest világvárosi színvonalon áll a
hajléktalanok számát tekintve is. (Ez tízezres nagyságrendet jelent,
míg Párizsban húszezer, New York-ban 35-40 ezer a hajléktalanok
száma.) Az átmeneti szállások azonban csak néhányszáz ember
befogadására alkalmasak. Ezért a leendő fővárosi önkormányzatnak
mindent el kell követnie annak érdekében, hogy pályázat útján
eldönthesse: ki képes a leghatékonyabban üzemeltetni a már
felszabadult, vagy felszabaduló épületeket (volt munkásőrségi
épületek, szovjet laktanyák). Emellett szükséges a gondozói hálózat,
továbbá olylan szükséglakásállomány kialakítása is, amelyek révén
kezelhetőbbé válik a probléma. A hajléktalanok száma pedig már csak
azért is növekszik, mert egyre több Budapesten a rosszhiszemű jogcím
nélküli lakáshasználó, például a IX. kerületben tucatszám
költöztetnek ki ilyen családokat. Ezek az emberek a
munkanélküliséggel leginkább sújtott vidékekről költöztek, költöznek
fel a fővárosba, foglalnak el lakásokat, és úgy tűnik: az IKV a
kilakoltatást választja pillanatnyilag e sajátos gond kezelésére.
A másik súlyos feszültségforrást a közüzemi díjak valamelyikével
vagy a lakbérrel hátralékban lévő emberek jelentik, hiszen hosszabb
távon rájuk is a kilakoltatás vár, ha a főváros nem nyújt nekik
segítő kezet. Budapesten a lakosság 6-8 százaléka van hátralékban
valamilyen díjjal. Ezért a leendő fővárosi önkormányzatnak -
prioritásként kezelve ezeknek az embereknek az ügyét - létre kell
hoznia egy olyan szociális alapot, amelyből támogatást nyújtva
átsegíti őket a krízishelyzeteken. De csak a rászorulókat
(folyt.
köv.)
1990. szeptember 21., péntek 13:14
Sajtótájékoztató az SZDSZ fővárosi elképzeléseiről (2. rész)
A százmilliós nagyságrendű alap működtetése sokkal olcsóbb
megoldás, mintha ezek a családok, emberek a későbbiekben
hajléktalanokká válnak.
Péterffy Ágoston szerint a fővárosban új közlekedési koncepciót
kell kidolgozni, annak ellenére, hogy a jelenlegi általános
rendezési tervet alig egy éve hagyták jóvá. Az új koncepció
kimunkálásakor a településszerkezeti és környezetvédelmi
szempontokat az eddiginél lényegesen hangsúlyozottabban szükséges
figyelembe venni. Miután azonban ennek a koncepciónak a kialakítása
több évet vesz igénybe, nélkülözhetetlen néhány sürgős intézkedés
meghozatala. Igy például a kezdet kezdetén le kell állítani olyan
beruházásokat, mint a dél-budai-rákospalotai metró, hiszen ez a
mintegy 30 milliárdos beruházás helyettesíthető egy 10 milliós
megoldással. Fel kell gyorsítani az elsősorban pénzügyi okok miatt
lelassult építkezéseket (M0-ás autópálya, Hungária körút, az
észak-déli metrószakasz).
A sajtótájékoztatón az elmúlt hét belpolitikai eseményeit
értékelve Pető Iván ügyvivő kijelentette: a legfontosabb fejlemény,
hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának ülésén ,,megbukott
az MDF Justitia-terve,,, s ez nem elsősorban az ellenzéki pártok,
hanem a formálódó magyar közélet, s benne a liberális sajtó érdeme.
Mint mondotta: országjáró körútjaikon azt tapasztalták, hogy csak
meglehetősen szűk réteg követel valóban leszámolást. Ezért az SZDSZ
megítélése szerint felelőtlenség az a politizálás, amely a
szélsőséges véleményekhez igazodva próbál hangulatot meglovagolni az
esetleges társadalmi-politikai feszültségek kezelése helyett. Az
SZDSZ a sajtótájékoztatón közreadta választási felhívását is. (A
felhívás szövegét az OS kiadásán közöljük.(MTI)
1990. szeptember 21., péntek 13:19
Nem engedélyezték a hajléktalanok tüntetését
1990. szeptember 28., péntek - A Budapesti Rendőr-főkapitányság közli:
A hajléktalanok képviseletében Rostás Sándor által bejelentett
tüntetést - 1990. szeptember 29-e és 1992. december 31-e közötti
időben - a Déli pályaudvari várócsarnokban, illetve a Déli
pályaudvar aluljáró-rendszerében a BRFK megtiltotta, mivel a
szervező a gyülekezési jogról szóló törvényben megfogalmazottaknak
nem tesz eleget. (MTI)
1990. szeptember 28., péntek 17:21
Újabb szálláshelyek a fővárosi hajléktalanoknak
1990. október 4., csütörtök - Az egyre súlyosbodó hajléktalan-ügy enyhítésére újabb szálláshelyek létesítését tervezi a főváros vezetése - erről Lehoczky István, a Fővárosi Tanács egykori átalános elnökhelyettese tájékoztatta az MTI-t. Az új Fővárosi Közgyűlés megalakításáig a fővárosi önkormányzat alpolgármesteri feladatait ellátó Lehoczky István elmondta, hogy a XVIII. kerületi Halomi úton, megürült volt szovjet laktanyában kívánnak rövidesen berendezni újabb szállást a hajléktalanoknak.
Ennek kivitelezéséhez, illetve általában a hajléktalanokkal
összefüggő kérdéskör megoldásához azonban hiányzik a pénzügyi
fedezet. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága által tavaly erre a
területre előirányzott 30 millió forint ugyanis már elfogyott. A
hajléktalanok helyzetének enyhítésével azonban nem várhat a főváros
az új önkormányzat létrejöttéig, s ezért várhatóan a jövő héten
rendkívüli Végrehajtó Bizottsági ülésen kell a főváros vezetésének
döntenie a szállások anyagi feltételeiről. (MTI)
1990. október 4., csütörtök 11:05
Tiltakozások a hajléktalanok szállása ellen
1990. október 9., kedd - Tiltakozó levelekkel, telefonokkal reagáltak a kerület lakói arra a múlt héten megjelent hírre, mely szerint a főváros vezetése a hajléktalanok számára átmeneti szállást tervez a XVIII. kerületi Halomi úti volt szovjet laktanyában.
Lehoczky István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese kedden
tájékoztatta az MTI munkatársát az ügy hátteréről, arról, hogy a
főváros mai vezetése mit tehet még a hajléktalanok érdekében.
Elmondta: a Halomi úti laktanya jövőjének sorsa egy nem hivatalos
beszélgetésen vetődött fel, s eddig végleges döntés még nem
született az objektum további hasznosításáról. A főváros vezetéséhez
érkezett tiltakozások emberileg érthetők ugyan, de jelzik azt is,
hogy ebben a kérdésben a szolidaritásérzés változatlanul gyenge.
Lehoczky István megállapította: természetesen szükségszerű, hogy
minden ilyen kérdésben a helyi önkormányzattal egyeztessenek a
megoldásért felelős személyek. De az szerinte aligha lesz
kivitelezhető, hogy az ilyen ügyekben demokratikusan, valamennyi
érdekelt számára elfogadható döntést hozzanak. Az elnökhelyettes
leszögezte azt is: ebben a konkrét ügyben - illetve a hajléktalanok
számára újabb szállások kialakításában - már az új önkormányzatokra
hárul majd az a feladat, hogy egyeztessék az érdekeket és a
lehetőségeket.
Lehoczky István fontosnak tartotta elmondani, hogy jelenleg a
főváros hat kerületében 10 helyen működik mintegy 1400 személy
befogadására alkalmas ideiglenes szállás. Ennek a nagyobbik része
átmeneti munkásszálló, amely ma gyakorlatilag teljesen megtelt. Így
jelenleg a hajléktalanok számára ideiglenes tartózkodási helyül csak
mintegy 650 embernek tudnak szállást adni. S habár új szálláshelyek
kialakítására nincsn már pénzügyi lehetősége a Városházának, azért
decemberig a meglévő szállások fenntartásához, működéséhez szükséges
mintegy 10 millió forint rendelkezésre áll. Ezért szükségtelen az is
- jelentette ki az elnökhelyettes -, hogy most újabb rendkívüli
VB-ülést tartva döntsenek a hajléktalanok számára szükséges
póthitelről.
A hajléktalanok helyzetének javítását célzó fővárosi és
kormányzati feladatokat egyébként az elmúlt napokban
munkamegbeszélésen tekintette át Lehoczky István és Lakner Zoltán, a
népjóléti tárca hajléktalanok ügyeivel foglalkozó miniszteri
biztosa. (MTI)
1990. október 9., kedd 13:15
Éjszakai pályaudvarszállás csak október 31. után
1990. október 12., péntek - A MÁV pénteken reggel tájékoztatta az MTI-t, hogy október 31-ig meghosszabbítják a fővárosi pályaudvarok éjszakai nyitvatartását.
Mint ismeretes, a budapesti pályaudvarokon a hajléktalanok
jelenléte következtében kialakult, az utasokat is irritáló
tarthatatlan helyzet miatt a MÁV korábban úgy döntött, hogy október
15-étől az utolsó vonat érkezés és az első vonat indulás közötti
időre lezárja a főváros nagy pályaudvarait.
A hajléktalanok helyzetével kapcsolatos észrevételeket
figyelembevéve, a Népjóléti Minisztérium kérésére Siklós Csaba, a
közlekedési tárca vezetője és Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója
most úgy döntött, hogy október 31-éig meghosszabítják a pályaudvarok
éjszakai nyitvatartását. A maguk részéről ezzel kívánnak lehetőséget
adni az önkormányzatoknak, hogy megtehessék a szükséges
intézkedéseket a hajléktalanok elhelyezésére.
(MTI)
1990. október 12., péntek 09:00
Utolsó vb-ülés a Városházán
1990. október 17., szerda - A fővárosi hajléktalanok problémáinak enyhítésére 10 millió forintos támogatást szavaztak meg szerdán a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának utolsó ülésén. Ebből az összegből 7 millió a három fővárosi hajléktalanszállás, októbertől decemberig terjedő három hónapos működési kiadásához szükséges. Hárommilliót pedig a hajléktalanok különböző jellegű gyorssegélyezésére (útiköltség, okmányok kiállítása stb.) fordíthatnak majd. További tízmillió forintot szavaztak meg az életveszélyes helyzetek elhárításánál is jól hasznosítható, 20 méter magas létrával rendelkező emelőkosaras gépjármű beszerzésére. E kérés teljesítését az is indokolta, hogy a fővárosban még a tűzoltóság sem rendelkezik ilyen gépkocsival.
Több előterjesztett témában nem született most döntés, mivel a
testület rövid vita után egyetértett abban, hogy már csak a valóban
halaszthatatlan ügyekben hozzanak határozatot. Emellett voltak a
parlamenti pártoknak az ülésen jelen lévő képviselői is. A
napirendről levett kérdések között szerepelt egyebek között, a
világkiállításban leginkább érintett kerületek általános rendezési
tervének elkészítésére biztosítandó póthitel .
Némi vita volt a Fővárosi Közgyűlés időpontjáról és az alakuló
ülés napirendjéről is. Szegvári Péter a Fővárosi Választási
Bizottság nevében és Török Ferencné az SZDSZ megbízásából azt
javasolta, hogy október 31-én legyen a Fővárosi Közgyűlés alakuló
ülése, mivel lesz olyan kerület ahol csak 30-án választják meg a
fővárosi küldöttet. Végül is kialakult a konszenzus, s ennek
eredményeként a Fővárosi Tanács elnöke személyes megbeszélésen
egyezteti a pártokkal az alakuló ülés időpontját és napirendjét.
A V. B. ülésén rövid tájékoztató hangzott el a fővárosi
választások tapasztalatairól. A testület köszönetét fejezte ki a
helyi és a fővárosi szerveknek, valamint a közigazgatási dolgozóknak
a választások sikeres lebonyolításáért.
A testület utolsó érdemi állásfoglalásában, méltányolva a
főváros szolgálatában végzett több évtizedes munkáját, egyhangúlag
támogatásáról biztosította Bielek József tanácselnök korkedvezményes
nyugdíjba vonulási kérelmét. E kérdésben azonban a végső szót már az
új fővárosi közgyűlés mondja ki. (MTI)
1990. október 17., szerda 12:42
Oldódik a blokád - hajnali budapesti helyzetkép
1990. október 28., vasárnap - Lassacskán oldódik a vesztegzár
Budapesten - közölte a Budapesti Rendőr-Főkapitányság ügyeletese az
MTI érdeklődésre a vasárnap hajnali 4 órás állapotokat körvonalazva.
Fontos hír, hogy az Árpád- és a Margit-híd kivételével valamennyi
Duna-hídon egy-egy sávban megindulhatott a forgalom. Ugyanígy
fokozatosan elmozdítják a torlaszokat a főváros forgalmas
közlekedési csomópontjairól.
A BKV fődiszpécsere 4 órakor adott tájékoztatásában
megerősítette a kedvező fejleményeket. Például beszámolt az Üllői
út, Határ út kereszteződésének megnyitásáról, csakúgy mint a
Kőbányai út, Zalka Máté tér környékének felszabadításáról. A jelek
szerint itt megindulhatnak a 28-as és a 13-as jelzésű villamosok.
Ugyancsak megnyitották a Hungária körút és a Kerepesi út
kereszteződését. A trolibusz azonban az út szélére húzódott járművek
miatt továbbra sem jár. Megnyílt a blokád az M-7-es autópálya
torkolatánál, az Osztapenko-szobornál.
Az Alkotás utca, Nagyenyed utca kereszteződésénél továbbra is
vesztegelnek az 59-es és a 61-es jelzésű villamosok. Csaknem tíz
szerelvény torlódott össze, annak ellenére, hogy a fuvarozók már
engednék a forgalmat. Történt ugyanis, hogy a torlasz szerepét egy
idős hajléktalan vette át, aki a síneken végigfeküdve kijelentette:
addig nem mozdul, amíg nem emelik fel nyugdíját. A helyszínre érkező
rendőrök konstatálták a meglepő tényállást, majd elvonultak. (MTI)
1990. október 28., vasárnap 04:18
A Keleti pályaudvar dolgozóinak közleménye (OS)
1990. október 30., kedd - Mi, a Keleti pályaudvar dolgozói a
társadalom széles nyilvánosságához fordulunk segítségért. Az utóbbi
hónapokban tarthatatlanná vált a helyzet a tárolt szerelvényekben,
utasterekben, a pénztárak és várótermek környékén. Egyre nagyobb
számban jelentek meg különbző nemzetiségű hajléktalanok, akik egyre
agresszívabban viselkednek a munkájukat végző vasutas dolgozókkal
szemben.
A vasúti kocsikban óriási károkat okoznak, különféle
alaktrészeket leszerelnek és az utastereket bepiszkítják, ezzel
rendetlenséget, fokozott fertőzésveszélyt okoznak.
Ilyen feltételek mellett nem lehet dolgozni
Ismételten kérjük a társadalom segítségét ahhoz, hogy annak
valamennyi tagja megelégedéssel vehesse igénybe pályaudvarunk
szolgáltatásait.
a Keleti pályaudvar dolgozói
(OS)
1990. október 30., kedd 18:54
Éjszakai zárás a budapesti pályaudvarokon
1990. október 31., szerda - A MÁV Tájékoztatási Irodájának közlése szerint az Államvasutak november 1-jétől, csütörtöktől az utolsó vonat érkezésekor lezárja, és csak a hajnali első szerelvény indulása előtt nyitja ki budapesti pályaudvarait. Ezzel egyidőben felajánlotta a Népjóléti Minisztériumnak, hogy átad a pályaudvarokról kiszoruló hajléktalanok elszállásolására egy három szintes, 1200 négyzetméter alapterületű épületet.
Ennek négyzetméterenkénti 6400 Ft bérleti díjából a Népjóléti
Minisztérium 1000 Ft-ot, a közlekedési tárca pedig 200 Ft-ot fizet.
A különbözetett és a közüzemi díjak kifizetését a MÁV vállalja
magára. (MTI)
1990. október 31., szerda 16:37
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (2. rész)
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén a testület döntött arról,
hogy a főpolgármester fizetése a miniszteri munkabér 100 százaléka,
azaz 65 ezer forint lesz. Ezt követte a főpolgármester jelölése, s
ennek során csak Demszky Gáborra érkezett javaslat, így csak az ő
neve került fel a listára.
Nem sokkal 11.30 óra után a képviselőtestület korelnöke
ismertette a szavazás eredményét. Eszerint a 88 fős
képviselőtestületből eddig megválasztott 87 tag közül 84-en
szavaztak. Közülük 52-en Demszky Gáborra adták voksukat, így mától a
38 éves, jogi végzettségű politikus lett Budapest főpolgármestere.
Demszky Gábor eskütétele után rövid beszédében szólt arról, hogy a
főváros vezetése a jövőben minden döntést az érintettekkel és az
érdekeltekkel történt előzetes megbeszélés után kíván meghozni.
Munkájukat egyébként határozottan és nagy fokú sajtónyilvánosság
mellett akarják végezni. Egyúttal hangsúlyozta annak fontosságát,
hogy a fővárosi önkormányzat tevékenységében pártállástól
függetlenül a szakértelem és a hivatásbeli lelkiismeret
elsődlegességére kell törekedni, a politikai megfontolások csak
másodlagosak lehetnek.
A legsürgősebb feladatok között említette Demszky Gábor a
humánus gondoskodásra szoruló rétegek, különösen a hajléktalanok
támogatását. Az elmúlt krízishétvége eseményeire utalva a
főpolgármester köszönetét fejezte ki a Városháza és a fővárosi
közüzemek dolgozóinak, valamint a budapesti rendőröknek azért a
helytállásért, amellyel a válság ellenére is működtették a várost.
A főpolgármester megválasztását követően az alakuló ülés szinte
azonnal munkajellegű tanácskozássá változott. Több órás - itt-ott
pártpolitikai villongásoktól sem mentes - ügyrendi vita során végül
is sikerült számos fontos érdemi kérdésben, valamint a testület
munkáját és a főváros életét érintő ügyben megállapodni.
Így abban is, hogy egy 9 fős ügyrendi bizottságot hoztak létre a
közgyűlés ideiglenes ügyrendjének elkészítésére. Megbízták a
főpolgármestert azzal, hogy írja ki a főjegyzői állásra vonatkozó
pályázatot úgy, hogy a munkakör legkésőbb január 15-ig betölthető
legyen. Ugyancsak a főpolgármester feladata, hogy a városházi
irányítás alá tartozó valamennyi vállalatnál megbízza a felügyelő
bizottsági tagokat. Több mint egyórás vita után döntöttek arról,
hogy a Fővárosi Közgyűlés legközelebbi ülését november 15-én,
csütörtökön tartják. Ezt követően újabb vita alakult ki a
hajléktalanok helyzetére vonatkozó fővárosi elképzelésekről. Végül
is úgy foglaltak állást, hogy az e kérdéskörben készült
előterjesztést a következő testületi ülésen vitatják meg. (folyt.
köv.)
1990. október 31., szerda 18:55
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (3. rész)
Döntött még a közgyűlés arról, hogy a parlament által meghozandó
átmeneti törvények elfogadásáig, illetve a szervezeti és működési
szabályzat elfogadásáig, felruházzák a főpolgármestert mindazokkal a
jogosítványokkal, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos
jogkörébe. Ennek alapján felkérték a főpolgármestert arra, hogy
tegye meg mindazokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek tart
a hajléktalanok helyzetének javítása érdekében. E munka segítésére
ad hoc bizottságot választottak Győri Péter vezetésével.
Végezetül a testület állásfoglalásában felkérte a
belügyminisztert: mielőbb juttassa el a Fővárosi Közgyűléshez a
fővárosi törvény tervezetét annak érdekében, hogy a kerületi
önkormányzatok és a Fővárosi Közgyűlés kialakíthassa álláspontját.
(MTI)
1990. október 31., szerda 18:57
Akció a fővárosi hajléktalanok elhelyezésére
1990. október 31., szerda - Alig néhány órával Budapest főpolgármesterének beiktatása után, szakértők és pártpolitikusok jelenlétében vitatták meg a Városházán a hajléktalanok sürgős elhelyezése érdekében szükséges teendőket.
Mint ismeretes, a MÁV úgy döntött, hogy október 31-én, szerdén
éjféltől bezárják a pályaudvarok várótermeit ahogy eddig a
hajléktalanok éjszakáztak.
A főpolgármester gyors döntése szerint még szerdán este orvosok
keresik fel a pályaudvarokat, s megvizsgálják a hajléktalanokat, s a
betegeket kórházba szállítják. Könnyíti a helyzetet, hogy a MÁV
mégsem nem egyszerre zárja le a várótermeket, hanem három nap alatt
fokozatosan. Így némiképp felkészülhet a főváros a hajléktalanok
elszállásolására. Egyuttal a MÁV átad egy 150 személyes
munkásszállást is, a Madridi úton, a hajléktalanok számára.
A tanácskozáson egyebek között elhangziott, hogy a fővárosi
hajléktalanok döntő többsége vidékről érkezik. Ezért ez a gond csak
a vidéki önkormányzatok részvételével oldható meg. Szóba került az
ezzel kapcsolatos kormányzati felelősség és kompetencia is.
A fővárosban, mint azt Demszky Gábor hangsúlyozta rövidesen
újabb átmeneti szállások kialakítására lesz szükség a hajléktalanok
elhelyezésére, ebben azonban csak a kerületi önkormányzatokkal
történt előzetes megbeszélés után döntenek. (MTI)
1990. október 31., szerda 19:55
Vasutas sztrájk a Keleti pályaudvaron a hajléktalanok miatt
1990. november 1., csütörtök - A csütörtökre virradó éjszaka megbénították a Keleti pályaudvar vasutasainak munkáját az utascsarnokokat, a vágányokon várakozó vasúti szerelvényeket, vagonokat elfoglaló hajléktalanok. Közülük sokan a Nyugati pályaudvaról menekültek ide, hogy elkerüljék a rendezést; ne vihessék őket átmeneti szállásra, betegeiket pedig kórházba. A Keleti pályaudvaron kialakult áldatlan állapotok, a tervezett rendezés akadályozása, a kése-léssel való életveszélyes fenyegetések miatt az állomásfőnökség valamennyi vasutas dolgozója sztrájkba lépett, és nyilatkozatban jelentette ki: minaddig felfüggesztik a munkát, amíg a normális mmunkavégzés feltételeit nem biztosítják. Követelik továbbá, hogy munkahelyükről haladéktalanul távolítsák el a hajléktalanokat. A rendőrség az éjszaka folyamán kivonult a pályaudvarra, és eltávolították a hajléktalanokat azokról a helyekről, ahol akadályozták a munkát. A vasutasok ezt követően - több mint háromórás sztrájk után - ismét felvették a munkát. A rendőrség később elvonult, és csupán a pályaudvar három hivatalos rendésze maradt a helyszínen.
Mint Szendi László, a MÁV Budapesti Vasútigazgatóság
főmenetirányítója az MTI munkatársának elmondotta, a reggel 6.30 és
7 órakor érkező váltás is felvette a munkát, ám még jelenleg is
hajléktalanok foglalják el a műhely- és javítóvágányokon álló
szerelvényeket, és kis részben az utascsarnokokat is. Ezek azonban
egyelőre nem akadályozzák a pályaudvari dolgozók munkáját.
A rendzavarás és a vasutas sztrájk miatt hajnalban átlagosan
négy órás késéssel indultak el a postavonatok. Ezért Heves,
Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna, Baranya, Somogy, Győr-Moson-Sopron
megyék egész területén, valamint Bács-Kiskun, továbbá
Komárom-Esztergom megyék egyes részeiben a postai küldemények és a
hírlapok csupán jelentős késéssel jutnak el a címzettekhez. (MTI)
1990. november 1., csütörtök 08:53
A honvédség a hajléktalanokért
1990. november 1., csütörtök - A Magyar Honvédség Parancsnoksága levélben közölte a Népjóléti Minisztérium illetékeseivel, hogy a honvédség idén is kész segítséget nyújtani a hajléktalanoknak. Amint Keleti György ezredes, a HM szóvivője az MTI-t tájékoztatta, az építő-műszaki katonák kiköltöztek a budapesti Madridi úti laktanyából, s azt visszaadták tulajdonosának, a Magyar Államvasutaknak. A mintegy 250-300 személy részére hajlékot nyújtó, a szálláshely berendezéséhez ágyakat, matracokat, ágyneműt ajánlott fel a honvédség. Emellett téli ruházati felszerelés, valamint 30 ezer forint értékű konzerv átadását tervezik, a rászorulók gondjainak enyhítésére. (MTI)
1990. november 1., csütörtök 17:46
Hajléktalanok, pályaudvarok - Tanácskozás a Városházán (1. rész)
1990. november 1., csütörtök - Demszky Gábornak, az alig egy napja hivatalban lévő budapesti főpolgármesternek a vezetésével csütörtök délután újabb megbeszélést tartottak minisztériumi és MÁV szakértők bevonásával a Városházán a hajléktalanok elhelyezéséről.
Mint ismeretes, a MÁV október 31-étől, 3-4 napos türelmi idővel
fokozatosan lezárja a fővárosi pályaudvarok várótermeit a
hajléktalanok elől. A szerda éjjel kezdődött kiürítési akció során
egyébként csak kilenc beteg magatehetetlen hajléktalan embert
szállítottak kórházba, s a többszáz érintett közül csak 30-an vették
igénybe a MÁV által felkínált átmeneti szállást. A többség a
várótermek takarítása után ismét visszaszivárgott. Ezt követően az
éjjeli órákban a Keleti pályaudvaron valóságos sztrájkhangulat
alakult ki a pályaudvari dolgozók között, mivel a sok hajléktalan
jelenléte már a munkavégzés feltételeit is veszélyeztette.
E tapasztalatok alapján, mint erről a csütörtöki megbeszélésen
Barna Sándor budapesti rendőrfőkapitány beszámolt, jelentős rendőri
erő bevonásával sokoldalú rendészeti ellenőrzést kezdenek a
pályaudvarokon. Nehezíti azonban a hajléktalan kérdés gyors
felszámolását - hangzott el a tanácskozáson -, hogy a pályaudvarokon
döntő többségben vannak a külföldiek, velük szemben pedig csak
idegenrendészeti eljárás keretében lehet fellépni. Minden esetre, ha
nem sikerül a Keleti pályaudvari vasúti kocsitárolókban, a
várótermekben és a pénztáraknál elhelyezkedő hajléktalanok
eltávolítása, akkor a vasutasok várhatóan csütörtök estétől
beszüntetik a munkájukat, mivel már sok esetben a testi épségük is
veszélyeztetve van.
Demszky Gábor véleménye szerint szükség van arra, hogy jelentős
rendőri erő segítse a vasutasok munkavégzését, de az erőszakos
fellépést kerülniük kell. A főváros vezetése a helyzet könnyítésére
napokon belül újabb átmeneti szállás megnyitását tervezi. Csütörtök
éjjel egyébként csak a leginkább veszélyeztetett helyen, a Keleti
pályaudvaron lesz orvosi ellátás és mentőautó. A szociális munkások
azonban mindegyik pályaudvarra kimennek segíteni, eligazítani a
rászorulókat. Ugyancsak ők ismertetik majd a hajléktalanokkal az
igénybe vehető átmeneti szállások helyét is.
Az egész kérdéskör azonban - mint a főpolgármester hangsúlyozta
- már nem elsődlegesen a főváros önkormányzatának az ügye, illetve
már nem is csak magyar kérdés. (folyt. köv.)
1990. november 1., csütörtök 17:52
Hajléktalanok, pályaudvarok - Tanácskozás a Városházán (2. rész)
Az ország különböző vidékeiről érkező nagyszámú hajléktalan, illetve
a külföldi szállásnélküliek elhelyezése mindenképpen kormányzati
közbelépést igényel. Ennek során arra is figyelemmel kell lenni,
hogy hazánk egyre inkább gyűjtőhelyévé válik a kelet-európai
országokból érkezőknek, akiknek a száma a szovjet határ
liberalizálása után méginkább megnövekedhet. A pályaudvarok
megtisztítása önmagában pedig aligha lehet több, mint tüneti
kezelés. A főváros saját lehetőségein belül mindent elkövet a
helyzet normalizálása érdekében. Azt azonban mindenképpen el kell
kerülni - állapította meg Demszky Gábor -, hogy leálljon a vasút, s
nincs szükség egy újabb taxisügyre sem. (MTI)
1990. november 1., csütörtök 17:54
Határozott intézkedéseket sürgetnek a vasutasok érdekvédelmi szervezetei
1990. november 2., péntek - A budapesti Keleti pályaudvar dolgozóinak érdekvédelmét ellátó három társadalmi szervezet - a Vasutas Szakszervezet, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége - az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában ismételten állást foglalt amellett, hogy egyes hajléktalanok magatartása és az illetékes szervek nem megfelelő hozzáál-lása miatt a Keleti pályaudvaron változatlanul hiányoznak a biztonságos munkavégzés feltételei. Hangsúlyozzák: amennyiben a MÁV vezetése és az egyéb illetékes szervek nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, nem tudják garantálni a vasúti forgalom folyamatosságát; kénytelenek lesznek ,,drasztikus intézkedéseket,, foganatosítani a dolgozók és az utazóközönség védelmében. (MTI)
1990. november 2., péntek 14:28
A Budapesti Keleti pályaudvar dolgozóinak közleménye (OS)
1990. november 2. péntek - A Budapest Keleti Pályaudvar
dolgozóinak érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezetek:
- a Vasutas Szakszervezete,
- a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete,
- a Vasutak Független Szakszervezeti Szövetsége
tudatja a közvéleménnyel és az utazóközönséggel, hogy egyes
hajléktalanok magatartása és az illetékes szervek hozzáállása miatt
a biztonságos és nyugodt munkavégzés feltételei Budapest Keleti
Pályaudvaron hosszabb ideje nem biztosítottak.
Ennek ellenére a Keleti pályaudvar dolgozói mindazokat a
feladatokat ellátják, amelyek a fennálló körülmények között testi
épségükre nem jelentenek veszélyt.
Amennyiben a munkavégzés feltételeit a MÁV vezetése és az egyéb
illetékes szervek továbbra sem biztosítják, nem tudjuk garantálni a
vasúti forgalom folyamatosságát, az utasok célba juttatását.
Mélyen átérezzük a hajléktalanok problémáit, de ezek megoldása
nem a MÁV és a vasutasok feladata.
A munkafeltételek biztosításának elmaradása esetén drasztikus
intézkedéseket foganatosítunk a vasutas dolgozók és az utazóközönség
védelmében.
Felhívjuk a Népjóléti Minisztériumot, a Közlekedési, Hírközlési
és Vízügyi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és Budapest
főváros Önkormányzatát, hogy a tarthatatlanná vált helyzet megoldása
érdekében mielőbb kezdjenek egyeztető tárgyalásokat az
érdekképviseleti szervek bevonásával.
Budapest, 1990. november 2.
Vasutas Szakszervezete
Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete
Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetség (OS)
1990. november 2., péntek 18:08
Demszky Gábor sajtótájékoztatója (1. rész)
1990. november 2., péntek - A Városháza elsődlegesen a beteg hajléktalanok kórházi elhelyezését kívánja megoldani. Néhány napon belül azonban egy 60 személyes átmeneti szállást is megnyitnak a fővárosban a hajléktalanok elhelyezésére - jelentette be Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere pénteki sajtótájékoztatóján, amelyen döntően a hajléktalan-ügy összefüggései kerültek napirendre.
A fővárosi vasúti pályaudvarokon néhány napja olyan tarthatatlan
helyzet alakult ki - állapította meg Demszky Gábor -, amely egyaránt
feszültséget jelentett a lakosság, az utazók és a vasutasok számára.
A probléma megoldását nagyban nehezíti, hogy a pályaudvarokon
jelentős a külföldiek száma, s velük szemben csak idegen-rendészeti
eljárás során lehet fellépni.
A főváros célja az - mint azt Demszky Gábor megfogalmazta -,
hogy azok a kerületek, amelyek vállalják a hajléktalanok
szálláshelyeinek működtetését, előnybe kerüljenek az erre nem
vállalkozó kerületekkel szemben. Természetszerű azonban, hogy ez
utóbbi kerületeknek anyagilag azért hozzá kell majd járulniuk a
másutt létesített átmeneti szállások fenntartásához. Egyébként azt
szeretnék, hogy minél több szálláshely működjön, egyenként kisebb
létszámmal. A laktanyaméretű elhelyezés ugyanis előbb-utóbb jelentős
problémákat okozhat.
Barna Sándor, Budapest rendőrfőkapitánya, beszámolva az elmúlt
két éjszaka rendőri akcióiról, elmondta: elsődlegesen a vasút
működését zavaró tényezők felszámolására törekedtek. A razziát
egyértelműen nem a hajléktalanok, hanem a köztük megbújó bűnözők
ellen hajtották végre. Csütörtökön éjjel a 374 igazoltatott személy
közül 51-et állítottak elő. A várakozások ellenére azonban szinte
alig találtak hajléktalant a tározókban veszteglő vasúti kocsikban.
A hajléktalanok ügye - a főkapitány szerint - nem rendőri ügy.
Különösen igaz ez a külföldiek esetében, ahol egyértelműen a
jogalkotóknak kellene lépniük.
Demszky Gábor szólt Göncz Árpád hozzá intézett leveléről is,
melyben a köztársasági elnök az emberiesség nevében kérte a
főpolgármestert arra, hogy segítsen társadalmunk e legelesettebb
tagjainak. Levelet küldött Helmut Zilk, Bécs főpolgármestere is, aki
közös fellépést sürget a Közép-Európában egyre súlyosabb problémát
jelentő menekültkérdés megoldásához, s javasolja: Bécs, Budapest és
Prága főpolgármesterei kérjenek segítséget az európai államoktól az
egyre növekvő menekültáradat okozta feszültségek megoldásához.
(folyt. köv.)
1990. november 2., péntek 18:30
A rendőrség biztosítja a normális munkavégzést a Keleti pályaudvaron
1990. november 5., hétfő - Az előzetes hírekkel ellentétben nem
zárták be, hétfőn az esti órákban is nyitva volt a Keleti pályaudvar
Thököly úti bejárata és ugyanígy a pénztárai is. A MÁV Budapesti
Igazgatóságának ugyanis sikerült megállapodnia a rendőrséggel abban,
hogy folyamatosan biztosítják a vasutasok munkavégzésének legalább a
minimális biztonsági feltételeit. Ennek ellenében a vasutasok
vállalták, hogy mind a pénztárakban, mind pedig a pályaudvar külső
területein elvégzik a vonatok indításához szükséges munkákat. A
rendőrség eközben állandóan figyelemmel kíséri a pályaudvar egész
területét, nehogy a hajléktalanok ismét megbénítsák a munkát. Hétfőn
este a MÁV Budapesti Igazgatóságának szakemberei is ellenőrzést
tartanak annak megállapítására, hogy valóban megvannak-e a
munkavégzés szükséges feltételi. (MTI)
1990. november 5., hétfő 19:35
Munkaalkalom, szállás a hajléktalanoknak
1990. november 7., szerda - A Fővárosi Közterület-Fenntartó Vállalat a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel részt kíván vállalni a hajléktalanok helyzetének enyhítésében - erről Blaskó Zsuzsanna, a vállalat munkaügyi osztályának vezetője tájékoztatta szerdán az MTI-t.
Elmondta: a vállalat Kállai Éva utcai központjában várják
mindazoknak a hajléktalanoknak a jelentkezését, akik állandó
jelleggel vállalnának úttisztító munkát. 5800 forintos alapbért
tudnak fizetni nekik, s ha igénylik, a vállalat korszerű
munkásszállásán, kulturált körülmények között, 2-3 ágyas szobákban
kaphatnak elhelyezést havi 200-300 forintért. Emellett naponta is
vállalhatnak alkalmi munkát a hajléktalanok a vállalat kerületi
kirendeltségein, s ezért napi 250 forintot fizetnek ki nekik a
levonások után.
Fontos viszont, hogy a munkára jelentkezők rendelkezzenek
személyi igazolvánnyal és munkakönyvvel, illetve alkalmi munka
esetén legalább az úgynevezett hajléktalan igazolvánnyal.
A vállalat egyébként nem most kezdett a hajléktalanokkal
törődni, a tavalyi krízisidőszak óta a közhasznú jellegű munkákban
naponta mintegy 25-30 hajléktalan vesz részt. (MTI)
1990. november 7., szerda 11:44
Sajtótájékoztató a Városházán
1990. november 9., péntek - Budapest belvárosának védett övezetében december 1-je és 22-e között akciót tart a BRFK és a főpolgármesteri hivatal a főváros közlekedési rendjének, fegyelmének megszilárdítása érdekében - ezt Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere jelentette be pénteken, szokásos heti sajtótájékoztatóján. A háromhetes akció során szigorú szankciókat alkalmaznak majd a közlekedési szabályok megsértői ellen. Hangsúlyozottan figyelemmel kísérik a tilosban várakozó gépjárműveket, de azt is, hogy rendelkeznek-e behajtási engedéllyel a belvárosi védett övezetben tartózkodó gépkocsik. A közvélemény széles körű tájékoztatásának egyik formájaként jövő héttől szórólapokat helyeznek majd el a belvárosban parkoló autók szélvédőjén.
A főváros egyébként a belváros parkolási helyzetének könnyítését
célzó pályázatot ír ki földalatti parkolóházak létesítésére, a
legzsúfoltabb városrészekben, így például a Bazilika környékén.
Demszky Gábor szólt arról is, hogy A fővárosi Közgyűlés
rövidesen kialakítja álláspontját a budapesti bérlakásokban élők
mintegy 80 milliós lakbérhátralékáról, valamint az összesen csaknem
950 millió forintnyi helyiségbérletidíj-tartozásokról. Addig is
azonban a főpolgármester a sajtó útján is nyomatékosan felkérte a
bérlőket a lakbérek és a bérleti díjak, valamint a közüzemi díjak
pontos fizetésére.
A főpolgármester elmondta, hogy várhatóan december közepén
megindulhat a forgalom a metró Árpád-híd és Újpesti Áruház közötti
szakaszán. Közölte azt is, hogy pályázatot írtak ki a BKV
vezérigazgatói teendőinek ellátására, valamint a Fővárosi
Temetkezési Intézet vezetői állásának betöltésére. Bejelentette:
levélben fordult Antall Józsefhez, s ebben kérte a kormány
ügyrendjének módosítását úgy, hogy a jövőben a főváros mindenkori
főpolgármestere is tanácskozási joggal vehessen részt a kormány
ülésein.
A hajléktalanok sorsával, elhelyezésével összefüggő városházi
lépésekről elhangzott, hogy az ezen a héten átadott újabb 70
személyes átmeneti szállással együtt immár mintegy 600 férőhely áll
a fővárosi Főpolgármesteri Hivatal rendelkezésére. Szó esett arról
is, hogy elkészült a Fővárosi Törvény Tervezete. (MTI)
1990. november 9., péntek 16:48
A Fővárosi Közgyűlés ülése
1990. november 15., csütörtök - A Fővárosi Közgyűlés csütörtökön
röviddel reggel 8 óra után megkezdődött ülésén először Demszky Gábor
főpolgármester adott rövid tájékoztatást az elmúlt 2 hétben végzett
tevékenységéről. Szólt a hajléktalanok elhelyezése érdekében megtett
eddigi erőfeszítésekről és elmondta, hogy elkészült az október 31-i
állapotnak megfelelő pénzügyi mérleg. Majd röviden ismertette a
belváros közlekedési rendjét szabályozó akció főbb vonásait.
Ezt követően a közgyűlés megkezdte a testület működését
szabályozó ideiglenes ügyrend megvitatásást. Szeszlér Tibor az
Ügyrendi Bizottság elnöke szóbeli kiegészítőjében többször is
nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az előterjesztés a pártfrakciók
egyeztető tárgyalásain kialakult kompromisszum eredményeként került
most a közgyűlés elé. Utal azonban arra, hogy a végleges ügyrend
kialakításához számos törvényi szintű szabály megalkotására van
szükség.
Számos módosító javaslat és indítvány elhangzása után az elnöklő
Demszky Gábor 1 órás szünetet rendelt el. Ez alatt az idő alatt az
Ügyrendi Bizottság kialakítja álláspontját a módosító
indítványokról. (MTI)
1990. november 15., csütörtök 10:14
Szóvivői tájékoztató a kormány ezévi utolsó üléséről (2. rész)
A szóvivő leszögezte: a magyar fél készen áll, és szeretne mielőbb
megállapodni, mert megegyezés híján nem igen látszik más lehetőség,
mint a magánforgalomban is konvertibilis valutával utazni ezen
országokba.
László Balázs ezután arról számolt be, hogy a kormány jóváhagyta
azt a több hónapra szóló intézkedési tervet, amely a világbanki
finanszírozású Második Távközlésfejlesztési Program végrehajtását
segíti. A Világbank 150 millió dolláros kölcsönt nyújt, a befejezés
1995-re várható. A szóvivő elmondta: a kormány e program
megvalósulása érdekében eddig is számos határozatot hozott, azért,
hogy a kölcsön részleteihez mielőbb hozzájuthassunk. A mostanra
kidolgozott részletes intézkedési terv szerint meg kell vizsgálni,
hogy a Magyar Távközlési Vállalat miként alakítható
részvénytársasággá.
A kormány a politikai pártok székházainak, országos
központjainak helyzetével foglalkozva úgy határozott, hogy az
ideiglenes használat eddigi lehetőségét fél évre - 1991. június
végéig - meghosszabbítja azon pártok számára, amelyek eleget tettek
bérleti díj-fizetési kötelezettségüknek. Azon pártokkal, amelyek nem
rendezik hátralékukat január 31-ig, szerződést bont az állam. A
pártok kérésére viszont az ingatlanok havi bérleti díját
négyzetméterenként átlagosan mintegy 100 forinttal csökkentette a
kormány.
László Balázs végezetül a kormány jövő félévi munkatervéből
adott ízelítőt. Elmondta, hogy a rádiózásra és a televíziózásra
vonatkozó törvénytervezetet várhatóan márciusban nyújtja be az
igazságügy-miniszter a kormánynak. Az év első felében foglalkozik a
kormány egyebek között a felsőoktatásról szóló törvénytervezettel, a
nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslattal, az
iparvállalatok privatizációját előmozdító holding létrehozásával. A
kormány elé kerül a hajléktalanokkal foglalkozó törvénytervezet, a
külföldiek magyarországi tartózkodásának új szabályozása, a
devizapiac kialakítása, a nemzeti kulturális alaptörvény-tervezet,
és a lakásügyi törvényjavaslat.
A sajtóértekezlet meghívott vendége, Ádám Lóránt, a Munkaügyi
Minisztérium helyettes államtitkára a munkaügyi ellenőrzés
megújításáról számolt be. Ez - a nyugat-európai szokásoknak
megfelelően - a munkavállalókat igyekszik megvédeni a túlzott
foglalkoztatástól, az ,,önkizsákmányolástól,,. A másik fontos
szempont a szervezkedési szabadság biztosítása, a
diszkriminációmentes munkáltatói gyakorlat ellenőrzése. (folyt.
köv.)
1990. december 28., péntek 20:10