A Menhely Alapítvány Jogvédő Fóruma az alábbi tájékoztatást adja ki, a 2011. május 18-án hatályba lépő a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló rendeletmódosítással kapcsolatban.
A fővárosi közterületek használatáról és rendjéről szóló - a Fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X.20.) Főv. Kgy. Rendelet, és a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 60/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet módosítása - mely 2011. május 18. napján lép hatályba - új szabálysértést vezetett be, mely szerint:
Szabálysértést követ el és 50.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki
- a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja, illetve
- életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságait a közterületen tárolja.
Lényeges (a tényálláson kívül a rendeletből):
- a rendelet a főváros területén lévő valamennyi közterületre kiterjed
- a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki
- Hatáskör:
A szabálysértési törvény szerint – szabálysértés miatt (….) a fővárosi kerületi jegyző jár el, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másképp rendelkezik. A fővárosi rendelet nem rendelkezik másképp, tehát a fenti esetben a szabálysértési hatóság: a kerületi jegyző.
- Illetékesség:
Szintén a szabálysértési törvény szerint - az elkövető (eljárás alá vont személy) lakhelye szerinti szabálysértési hatóság az illetékes (főszabály szerint), de ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, az elkövetés helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat. Ha vitás, hogy a több szabálysértési hatóság közül melyik köteles eljárni, az eljáró szabálysértési hatóságot közvetlen közös felettes szervük, ennek hiányában pedig a felügyeletüket ellátó miniszter jelöli ki.
- Eljárás a közterületen:
A hajléktalanokat (is) a rendőr és a közterület-felügyelő is igazoltathatja jogszerű intézkedés, vagy feljelentés megtétele céljából, de akkor is, ha valakit szabálysértés elkövetésén érnek tetten. Ha nem tudja magát igazolni, a rendőr előállíthatja, és 24 órára közbiztonsági őrizetbe veheti. Ha ugyan igazolja magát, de a szabálysértést felszólításra sem hagyja abba, ill. akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható, azt a rendőr további intézkedés céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja (önkormányzat jegyzője – ami a gyakorlatban az önkormányzat szabálysértési osztályát jelenti)
A közterület-felügyelő a személyazonosság megállapítása céljából a legközelebbi rendőri szervhez ugyancsak előállíthatja, ellenszegülés esetén pedig a rendőrség segítségét kérheti, és annak megérkezéséig feltartóztathatja az igazoltatni kívánt személyt. Szabálysértés elkövetése esetén a közterület-felügyelő az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz az eljárás azonnali lefolytatása érdekében előállíthatja az eljárás alá vont személyt, ellenszegülés esetén rendőrt hívhat. Továbbá, ha erre jogszabály feljogosítja, helyszíni bírságot szabhat ki, esetünkben (fővárosi rendeleti új szabálysértés) van erre lehetősége.
- Büntetés:
A fővárosi rendelet szerint ez a szabálysértés 50.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A szabálysértési törvény szerint a helyszíni bírság összege 3.000 Ft-tól 20.000 Ft-ig terjedhet.
Ez elég lényeges különbség.
Tovább növeli ezt a különbséget, hogy a büntetés (pénzbírság) kiszabásakor figyelembe kell venni (szabálysértési tv. szerint) a 2 éven belül korábban elkövetett ilyen vagy hasonló szabálysértéseket is. Még tovább növeli a különbséget, ha több szabálysértés miatt is eljárnak ugyanabban az eljárásban (pl. az új szabálysértés mellett köztisztasági szabálysértést is megvalósított), akkor a súlyosabb szabálysértésre megállapított pénzbírság felső határa a felével emelhető (jelen esetben 25.000 Ft-tal).
Így akár 75.000 Ft is lehet a pénzbírság összege az eljárás végén, míg sima helyszíni bírság esetén ez maximum 20.000 Ft.
- Intézkedés-figyelmeztetés:
Ugyanakkor a Szabálysértési törvény szerint büntetés helyett „figyelmeztetés” is alkalmazható az eljárás alá vont személlyel szemben. Erre azonban csak akkor van lehetőség (és innentől az eljáró hatóság mérlegelésén múlik, hogyan dönt), ha
- a szabálysértés csekély súlyú az elkövetés körülményeire tekintettel, és
- az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is tekintettel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.
(Mivel új szabálysértési tényállásról van szó, erre vonatkozóan értelemszerűen még nincs kialakult joggyakorlat, így nem tudhatjuk, hogy a figyelmeztetés intézkedést egyáltalán alkalmazni fogják-e, vagy minden esetben pénzbírságot, azaz büntetést szabnak ki.)
- Helyszíni bírságolás:
A szabálysértési törvény szerint, ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását tudomásul veszi (a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után!!!), a bírságolás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Ha nem veszi tudomásul, akkor le kell folytatni a szabálysértési eljárást (melyben már nagyobb összeg a tét).A helyszíni bírság részletes szabályairól szóló BM rendelet mellékleteiben található a helyszíni bírság nyomtatvány (melyet érdemes megnézni). A rendelet szerint, ha az elkövető a helyszíni bírságolás tényét, a bírságolás összegét tudomásul veszi, akkor a hatóság (esetünkben a közterület-felügyelő) helyszíni bírságot szab ki. Ha nem veszi tudomásul, vagy az összeget vitatja az elkövető, akkor a közterület-felügyelő a helyszíni bírságolást befejezi és közli az elkövetővel, hogy feljelentést tesz szabálysértési eljárás lefolytatása céljából.
- A szabálysértési eljárás eredménye:
A szabálysértési eljárás lefolytatása során gond lehet az elkövető értesíthetőségével, idézhetőségével a hajléktalanok lakcímadatainak ismert problematikája miatt. Az eljárás végződhet eljárást megszüntető határozattal (pl. a cselekmény nem szabálysértés), továbbá akkor is, ha az elkövető (eljárás alá vont személy) tartózkodási helye nem állapítható meg, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény (ez értelemszerűen nem vonatkozik arra, mikor már kiszabták a pénzbírságot, csak nem veszi át az érintett). Ebben az esetben viszont, ha az eljárás alá vont személy tartózkodási helye utólag ismertté válik, az elévülési időn belül folytatni lehet az eljárást.
Ha nem szünteti meg az eljáró hatóság a szabálysértési eljárást, akkor határozatban megállapítja a szabálysértés elkövetését és figyelmeztetést alkalmaz, vagy pénzbírságot szab ki, mellyel szemben a közléstől számított 8 napon belül halasztó hatályú kifogást lehet előterjeszteni a marasztaló határozatot hozó hatóságnál, melyben le kell írni a kifogás okát és célját. A kifogás alapján a szabálysértési hatóság a határozatát visszavonhatja, módosíthatja a kifogást tevő javára. Ha ezt nem teszi, úgy az iratokat az illetékes bírósághoz kell áttennie a kifogás beérkezésétől számított 8 napon belül.
Budapest, 2011. május 19.
Menhely Alapítvány, Jogvédő Fórum
