Hajléktalanságról

A világ számos régiójában még ma is több millió ember él fedél nélkül, biztonságos és egészséges otthon nélkül. Alig van olyan európai nagyváros, ahol éjjel ne találkozhatnánk csövező fiatalokkal, vagy idősekkel, ahol ne lennének sokan, vagy néhányan, akik biztonságos otthon hiányában fedél nélkül töltik éjszakáikat és nappaljaikat. Azt gondoljuk, hogy ez a helyzet elfogadhatatlan és nagyon sok európai polgár is azt gondolja, hogy nem nyugodhatunk bele abba, hogy emberek otthontalanul éljenek. E közös nyugtalanság azonban nagyon is sokféle és változó intézkedésben, helyi és országos politikában nyilvánul meg. E küzdelmek egyik terepe a városi köztér, ahol az otthonnal rendelkezők érdekei, szándékai, normái gyakran összeütköznek, az otthontalanokéval, akik számára kényszerűségből a köztér egyben privát terük egy darabja is...

  Kirekesztettek a városközpontban Hogyan használják a nagyvárosi köztereket a hajléktalan emberek különböző csoportjai?

Az elmúlt néhány év a hajléktalanügy szempontjából a félfordulat időszaka volt. Az előző évekhez képest fontos változások kezdődtek el, pontosabban, fontos változások előjelei mutatkoztak. E változások lényege tömören abban fogalmazható meg, hogy egy olyan szemléletváltás vette kezdetét, mely a hajléktalanságot már nem pusztán egy végállomásnak, a hajléktalan embereket nem pusztán ápolásra szoruló, vagy éppen elrejtendő, kitaszított embereknek tekinti, hanem egy olyan egyéni és társadalmi helyzetnek, melyből még lehetséges a kiút, lehetséges a visszaút, az integráció a hajlékkal rendelkezők társadalmába. Még nem domináns ez a szemlélet, de erőteljesebben megjelent, mint korábban. Ezt két példával
érzékeltetnénk....

  Merre tovább? Egy nemzeti hajléktalanügyi stratégia lehetséges keretei

"Senki sem nevezné hajléktalannak azokat a fiatalokat, akik egy hátizsákkal indulnak el világot látni, alkalmi szállásokon, pályaudvarokon éjszakáznak, utcai zenéléssel, kéregetéssel szereznek pénzt maguknak. De ha hosszú az út, a fáradtság nem tűnik el nyomtalanul ha az éhezés  és a fázás már nyomokat hagy az arcvonásokon, akkor egy idő után csavargónak, vagy tán hajléktalannak fogjuk nevezni azt a bohém utazót, akit korábban még irigyeltünk kalandvágya és bátorsága miatt. Ugyanez a helyzet, ha valaki nem turista, hanem szerencsét próbálni indult....

 

Alternative flash content

Requirements