Budapest, 2021. március 31.

A 23. alkalommal lebonyolított éves országos hajléktalan adatfelvétel egészen különleges körülmények között zajlott. A Covid-19 világjárvány kiszámíthatatlan hullámokban tört az emberekre. A járvány és a járványügyi intézkedések felforgatták az emberek, az intézmények életét. A hajléktalan embereket segítő dolgozók és szervezetek mindent megtettek és megtesznek annak érdekében, hogy a sok ezer nem lakásban tengődő, hajléktalan ember körében ne következzen be tömeges egészségügyi katasztrófa a koronavírus-járvány miatt.

Idén 1500, közterületen élő és 5200 hajléktalan szállón lakó ember válaszolt önkéntesen az országos adatfelvétel kérdéseire. A válaszokból kitűnik, hogy a hajléktalan helyzetben lévő emberek zöme jól tájékozott a koronavírus tüneteit illetően. Akiknek volt koronavírus tesztjük, azok óvatosabbak, veszélyesebbnek tartják a vírust és jobban elfogadják és betartják a szigorú járványügyi intézkedéseket, szemben azokkal, akikhez nem jutott el a tesztelés az elmúlt egy év során. A hajléktalan emberek körében is a magasabb iskolai végzettségűek, az idősebbek komolyabban veszik a veszélyeket és nagyobb arányban is tesztelték őket.

Igen jelentősek a területi különbségek: Budapesten – 528 ezer adag étel, 100 ezer sebészeti maszk és elkülönített szállások és lakások juttatása mellett – kiemelkedően magas arányban, az átmeneti szállókon lakók 73%-át tesztelték, míg más városokban ez alig éri el a 30-40%-ot. A teszteltek 19%-ának volt valamikor az év során pozitív teszteredménye (az összes válaszadó 10%-a). A válaszadók 4%-át kórházban is kezelték koronavírus-megbetegedés miatt. Emiatt igen indokolt volt a tömeges oltás elindítása február elején az érintettek körében. A szállókon élők többsége beolttatta magát. A szálláshelyeket, nappali melegedőket igénybe nem vevő közterületeken élőkhöz azonban sem a tesztelés, sem az oltás nem jutott el nagyobb arányban.

A járvány és az ezzel járó járványügyi intézkedések katasztrofális egzisztenciális következményekkel jártak a nem lakásban élő emberek megélhetésére nézve. A munkaképes korban lévők 42%-ának csökkent a jövedelme, közel minden második dolgozó hajléktalan ember elveszítette munkáját, másfél-kétszeresére nőtt a semmilyen jövedelemmel nem rendelkezők aránya, s mindez a válaszadók 20-30%-ánál az alapvető szükségletek kielégítését (táplálkozás, öltözködés, gyógyszerek beszerzése) is folyamatosan korlátozza. Mindez természetesen a mentális állapotra is hatást gyakorolt (szorongások, félelmek, ritkuló emberi kapcsolatok), a nem lakásban élők többsége rezignáltan tekint a jövőbe, nem sok jót vár a járvány elmúltával sem.

Miközben a nem lakásban élő és a környezetükben élő emberek életének és egészségének a védelme érdekében a szociális segítők mindent megtesznek a nap 24 órájában, addig az egzisztenciális zuhanás kivédése érdekében mások segítségére is szükség lenne.

Megállapításuk szerint rendkívül sajnálatos, hogy a Covid-19 járvány hatásairól semmilyen más, akárcsak hasonló adatfelvétel eredményei nem ismeretesek Magyarországon.

A Február Harmadika Munkacsoport nevében:
Győri Péter dr. (C.Sc.)
Menhely Alapítvány
kuratórium elnök

  Sajtóközlemény: "Világjárvány veszélyében lakástalanul"
  Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2021. február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

 

 korhaz

Sajnálattal értesültünk a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) Szabolcs utcai telephelyén nyújtott létfontosságú szolgáltatások körüli bizonytalanságról.

A hajléktalan emberek ellátásában szerepet vállaló szervezetek gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy az egészségügyi rendszer (alapellátás, járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátás) számára jelentős nehézséget okoz a beteg hajléktalan emberek ellátása.

Gyakran keresnek meg minket kórházakban dolgozó kollégák, hogy helyezzük el azokat a hajléktalan embereket, akik már nem szorulnak aktív kórházi ellátásra, az „otthoni lábadozás” lehetősége viszont nem adott a számukra. Az érintettek egészségi állapota gyakran súlyosabb, mint amit a szociális intézmények kezelni képesek – esetükben jellemzően krónikus belgyógyászati vagy ápolási osztályi ellátás volna indokolt, ami viszont sokszor nem, vagy nem kellő ideig hozzáférhető a számukra. Számukra a Szabolcs utcai ellátás jelenti az egyetlen esélyt, hogy az állapotuknak és szükségleteiknek megfelelő egészségügyi ellátáshoz jussanak. A „lábadozó” típusú férőhelyek száma szintén jelentősen alulmúlja a felmerülő igényeket. A Szabolcs utca kulcsszerepet játszik mind a kórházakból kikerülő, mind a közterületekről beszállított idős, beteg, ápolást-gondozást, egészségügyi odafigyelést igénylő hajléktalan emberek ellátásában.

Mindez a közterületi hajléktalanság csökkentésére irányuló erőfeszítéseinket is jelentősen hátráltatja.

A BMSZKI Szabolcs utcai telephelyén működő krónikus belgyógyászati és ápolási osztályok, valamint a „lábadozó” típusú férőhelyek megszűnése, továbbá az ugyanazon telephelyen működő átmeneti szállás megszűnése súlyos, megoldhatatlan kihívás elé állítaná a fővárosi fekvőbeteg-ellátást és hajléktalan-ellátást: járvány idején tovább növelné a fekvőbeteg-ellátás terhelését és növelné a közterületen, fedél nélkül éjszakázó emberek számát, ezzel megbetegedésük és elhalálozásuk kockázatát.

Mindezek miatt arra kérjük Magyarország Kormányát, hogy vagy tegye lehetővé a Szabolcs utcai ellátás további működését annak jelenlegi helyszínén, vagy – az ellátás folyamatossága mellett – biztosítsa a BMSZKI számára egy másik, az ellátásra alkalmas ingatlan használatának a lehetőségét.

Budapest, 2021. március 30.

Alfa Karitatív Egyesület
Baptista Szeretetszolgálat – Utcafront
Diótörés Alapítvány
Golgota Keresztény Gyülekezet Hajlék Misszió
Kapitánypusztai Hajléktalanok Nappali Melegedője és Utcai Gondozó Szolgálata
Kiút Szociális és Mentálhigiénés Egyesület
Kürti Erzsébet Önsegítő Egyesület
Léthatáron Alapítvány
Magyar Evangéliumi Testvérközösség
Menedékház Alapítvány
Menhely Alapítvány
Myrai Szt. Miklós Vallási Közhasznú Egyesület
Oltalom Karitatív Egyesület
Rés Szociális és Kulturális Alapítvány
Szociális és Rehabilitációs Alapítvány
Twist Olivér Alapítvány
Utcáról Lakásba Egyesület
Üdvhadsereg Szabadegyház
Van Esély Alapítvány

 

 

 

 

Az újabb nagy hidegre tekintettel az időszakos túlélési pontok elérhetőségének közreadásával szeretnénk segíteni hajléktalan ügyfeleinket és a nekik segítőket Budapesten és Pest megyében.

Az alábbi intézmények vállalják, hogy a rendkívüli hideg miatt a Közép-magyarországi Regionális Diszpécser Szolgálat által kiadott „Vörös riasztás" idején, 2021. 02. 11. csütörtök estétől 2022. 02.16. kedd reggelig minden hozzájuk érkező személyt befogadnak, nem küldenek el rászorulót.

A Diszpécser Szolgálat az időjárás-előrejelzések alapján dönt majd a „Vörös riasztás" időtartamának a meghosszabbításáról.

  Az éjszakai túlélési listája letölthető, pdf formában itt - kattintással.

SAJTÓKÖZLEMÉNY - Budapest, 2021.02.03.

Elkezdődött a hajlék nélküli emberek éves, országos kérdőíves felmérése. Idén a felmérés középpontjában a koronavírus járvány hatásai állnak. A kérdezők arra kíváncsiak, milyen veszteségek érték a hajléktan embereket a járvány és a kapcsolódó intézkedések hatására, mekkora a félelem a vírustól, mennyire változtatta meg az életüket a járvány, s milyen segítségeket kapnak a védekezéshez.

A Február Harmadika Munkacsoport szervezésében immár 22. alkalommal sorra kerülő éves felmérésben – idén a járványügyi előírások szigorú betartása mellett – részt vesznek az ország hajléktalanszállóin dolgozó szociális segítők és az utcai szociális munkások. Újítás, hogy ebben az évben a lakhatási szegénységben élőktől is válaszokat várnak a kérdésekre, ha felkeresik és kitöltik a Menhely Alapítvány honlapján is megtalálható kérdőívet (F3-2021 Kutatás).
Az első eredményeket várhatóan már február végén közzé tudják tenni a kutatók.

Dr. Győri Péter
Menhely Alapítvány

Kapcsolat: gyori_peter@yahoo.com

 

 

A hajléktalan embereket segítő, országos régiókban hívást fogadó diszpécser szolgálatok elérhetőségeit adjuk közre.

Egyes időszakokban a megnövekedett hívásszámok okán türelmet és kitartást kérünk a telefonálóktól, előfordulhat hosszabban foglalt vonal jelzés.

regiosdiszpecser 2020

Segíteni tudnak az utcai gondozó szolgálatok, ha:

  • szolgálati idejük tart (extrém hidegben ez az időszak az igények arányában nő),
  • a bejelentés az adott időben történik, és nem órákkal/napokkal később,
  • pontos helymeghatározást kapnak,
  • konkrétumok hangzanak el (előzetesen tájékozódott a bejelentő a helyzetről: mi a probléma, van-e szigetelés az illető alatt, stb.).

Segítségét nagyon köszönjük!

 

 

 

Budapest, 2020. augusztus 13.

Mit gondolnak a hajléktalan emberek – mire lenne igazából szükségük? Hogyan alakul egy ember élete, miután elveszíti lakhatását? Igénybe veszik és milyen esetben a hajléktalanellátó intézményeket? Az idei Február Harmadika Adatfelvétel eredményeiből kiderül, merre tovább, ha elveszett az otthon, és mire van szükség az újra élhető élethez.

Idén 22. alkalommal – még a humánjárvány Magyarországra történő begyűrűzése előtt – került sor a Menhely Alapítvány és az ország hajléktalan-ellátó szervezeteinek közös, éves adatfelvételére. Az idei felmérést a Hajléktalanokért Közalapítvány mellett a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság támogatta. A február 3-án lebonyolított kutatás kérdéseire 7604 hajléktalan ember adott értékelhető választ. Közülük 2104 ember közterületen lakott (737 fő Budapesten, 1367 fő vidéki városokban), míg 5500 ember fizetős, vagy ingyenes hajléktalan szállásokon (2330 Budapesten, 3170 vidéki városokban).

Az idei adatfelvétel során elsősorban arra kerestük a válaszokat, hogy a különböző élethelyzetből hajléktalanná vált emberek milyen szolgáltatásokat, támogatásokat vesznek igénybe elsősorban, ezek a szolgáltatások mennyire fontosak számukra. Valamint megkérdeztük azt is, mit gondolnak arról, mire lenne szükségük ahhoz, hogy kikerüljenek ebből az élethelyzetből.

Az adatfelvétel eredményei azt mutatják, hogy a hajléktalanná válás első fázisában majdnem minden második ember közterületen, vagy valamilyen maga építette kalyibában húzza meg magát, miközben igénybe veszik a különböző szolgáltatásokat (utcai szolgálatokat, nappali melegedőket, leginkább az ingyenes étkeztetést). A lakásukat elvesztők, de még rendszeres jövedelemmel rendelkezők többsége viszont a közterületen alvás helyett munkásszállón, barátjánál, ismerősénél, vagy rögtön valamilyen hajléktalanszálláson keres menedéket.

A hajléktalanként töltött időszak alatt leginkább kisebb, tisztább, jobban felszerelt szállókat, szobákat, egyúttal több odafigyelést, segítő beszélgetést, vagy éppen ápolói gondozást igényelnének. A válaszolók döntő többsége szerint ahhoz, hogy kikerüljön a hajléktalanságból, biztos havi keresetre, egy megfelelő lakás bérléséhez elegendő pénzre lenne szüksége. Többségük már nem reménykedik abban, hogy életében még önállóan lakhat majd egy lakásban.

Helyzetük megváltoztatásának az esélyét nagyban hátráltatja, hogy többségük elmúlt már ötvenéves, alacsony iskolai végzettségű (legfeljebb nyolc általános), és a mindennapjait korlátozó betegségben szenved. Döntő többségük havi 60 ezer forintnál kevesebb összegből tartja fenn magát, 38%-uk havi 30 ezer forintnál kevesebb pénzből vegetál.

Mindez a szintén forráshiánnyal küzdő, lepusztult állapotban lévő ellátórendszert, az abban dolgozó segítőket – akiknek a keresete egyre jobban elmarad az országos átlagtól – igen súlyos, egyre gyakrabban megoldhatatlan kihívások elé állítja.
Egyre égetőbb tehát azoknak a központi intézkedéseknek a meghozatala, melyek az önkormányzatokkal, az ellátókkal, és magukkal a hajléktalan emberekkel történt egyeztetések után alakítják, fejlesztik, a hajléktalanság problémájának kezelését.

A Február Harmadika Munkacsoport nevében:
Győri Péter dr. (C.Sc.)
Menhely Alapítvány
elnök

Kontakt: Gurály Zoltán +36 20 934 5821

A közlemény részletes alátámasztására a kutatás megállapításai:

  Sajtóközlemény: Világjárvány előtt…
  Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2020. február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Kedves Kollégák!

A jelenlegi járványügyi helyzetben számos megkeresés érkezett mind a Főpolgármesteri Hivatalhoz, mind a nagyobb ellátó szervezetekhez azzal kapcsolatban, hogy a hajléktalanellátó intézmények napi gyakorlatában hogyan lehet a központi járványügyi intézkedéseket alkalmazni, illetve milyen olyan további lépések, eljárások lehetségesek és indokoltak, amivel a fertőzés veszélye csökkenthető.

A mellékelve küldött, a „A COVID-19 koronavírus-járvány elleni védekezés feladatai és lehetőségei a hajléktalanellátásban” című ajánlások ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása érdekében készült a Főpolgármesteri Hivatal, a Budapesti Módszertani Központ és Intézményei és a Menhely Alapítvány munkatársainak a közreműködésével és több más szervezet képviselőjének a hozzájárulásaival.

Az ajánlások kialakítása során feldolgoztuk és figyelembe vettük az elérhető külföldi ajánlásokat is. A dokumentum véglegesítéséhez a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársaival folytatott egyeztetések során kapott visszajelzéseket is felhasználtuk.

A mellékelve megküldött dokumentum a mai napon hatályban lévő központi kormányzati határozatok és útmutatók összefoglalása és közlése mellett konkrét protokollokat, eljárásmódokat javasol a különböző szolgáltatások működésével, a járványhoz kapcsolódó különböző helyzetek kezelésével kapcsolatban.

A benne szereplő információk jelenlegi információinkon alapulnak, annak visszatérő frissítését, aktualizálását tervezzük.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani minden szervezetnek, intézménynek, kollégának és önkéntesnek, akik közreműködésükkel, saját anyagaik, tapasztalataik megosztásával segítették az ajánlások összeállítását!

Üdvözlettel:

Kártyás Irén (Menhely Alapítvány)
Misetics Bálint (Főpolgármesteri Hivatal)
dr. Papp Magor és Zakar Gergely (BMSZKI)

  A koronavírus járvány elleni védekezés feladatai és lehetőségei a hajléktalanellátásban