forrás: origo.hu


Wirth Zsuzsanna


A detoxikálókban és a pszichiátriákon növekvő igénybevétellel, Budapesten pedig egyre több hajléktalannal számol a főváros új középtávú hajléktalanügyi koncepciója, amelyet csütörtökön fogadott el a Fővárosi Közgyűlés. A jövőben külön kórházi kapacitások lesznek a hajléktalanok ellátására, a hajléktalanok a bérlakások szétosztásakor előnyt élveznek majd, a szállókat és a teljes ellátórendszert pedig a főváros mellett két szervezet, a Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány végezheti.


Az ombudsman szerint a hajléktalanokat sújtó törvény "letérés az európai útról"
Civilek tiltakozása ellenére büntetni fogják a hajléktalanokat Budapesten
Legalább 7755 hajléktalan volt Budapesten februárban
"Jöjjön és éljen a szegények között" - videóriport a VIII. kerületi kukázási tilalomról



Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a fővárosi hajléktalanokról szóló szakmai koncepciót, amelyet Szentes Tamás főpolgármester-helyettes terjesztett be. A koncepció a hajléktalanoknak nyújtott szociális ellátórendszert alakítja át. A koncepciót Győri Péter, a Menhely Alapítvány budapesti elnöke és Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke készítette. A szöveg a Közterület helyett emberibb körülmények címet kapta. A közgyűlés 21 igen szavazattal fogadta el a koncepciót, a jelen lévő 6 MSZP-s politikus nemmel szavazott, az LMP egy képviselője tartózkodott.

A középtávú koncepcióra az előterjesztés szerint "a hajléktalanok egyre növekvő száma, az ellátás iránti differenciált igények, a hajléktalanság kialakulásának és állandósulásának megelőzése érdekében" volt szükség. Az új városvezetésnek emellett "a korábbiakat meghaladó minőségi és szakmai elvárásai" voltak, és célja volt a jelenleg közterületeken lakó hajléktalanok számára "emberhez méltó lakhatási lehetőségek" megteremtése. A program szerint nagy hangsúlyt kell helyezni a támogatott lakhatás különböző formáira - ilyenek például a szobabérlők háza, a munkásszállás, a támogatott albérletek, a bónos lakások, a kiléptető-lakások, és a szociális bérlakások a szöveg szerint.

"A rendszerszemléletű megközelítés, a racionalitás és költséghatékonyság előtérbe helyezése, a komplex szemléletmód és a vezetői elvárások egyértelmű és következetes meghatározása azonban korábban csorbát szenvedett" - olvasható az előterjesztésben, amely szerint tavaly télen eredményesen sikerült visszaszorítani a hajléktalanok "közterületi jelenlétét", az "aluljáró helyett emberibb körülmények" programmal. Ez az intézkedéssorozat adta részben a koncepció alapját az előterjesztés szerint.

A koncepció előkészítéséhez tartozott az is, hogy a főváros tavaly márciusban felmondta a 11 civil szervezettel kötött megállapodást, amelyek addig részt vettek a hajléktalanellátásban. A jövőben két szervezetre - a Menhely Alapítványra és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatra - fog támaszkodni a főváros, a hajléktalanügyi koncepció mellékletében szerepel is két szerződés-tervezet a két szervezettel.

A Fővárosi Önkormányzat jelenleg a hajléktalanok jelentette országos teher nagyobb részét viseli, az ellátókapacitás felét biztosítja, többek között azzal, hogy működteti az ország legnagyobb hajléktalan-ellátó intézményét, a Budapesti Módszertani Szociális Központot (BMSZKI), amely összesen 2784 hajléktalant tud elhelyezni - áll az előterjesztésben. A BMSZKI 10 átmeneti szállót, 3 éjjeli menedékhelyet működtet, valamint anya-gyerek átmeneti szállót, és 590 főt befogadó nappali melegedőt, télen pedig további 326 embernek tud átmeneti szállást nyújtani. További 2374 embernek nyújtanak menedéket a hajléktalan civil szervezetek a fővárosban, akik szerződésben állnak a fővárosi önkormányzattal, amely többlettámogatást ad nekik.

A koncepcióban kidolgozott új rendszerben a BMSZKI mellett a Menhely Alapítvány és a Máltai Szeretetszolgálat látja majd el a feladatokat. A hajléktalanná válás megelőzéséhez át kell gondolni az otthonteremtési támogatások rendszerét, fejleszteni kell az utógondozást a gyermekvédelmi intézményekben. A hajléktalanoknak előnyt kell biztosítani az önkormányzat bérlakásainak kiadásakor.

Az egészségügyi ellátás fejlesztését is tervezi a főváros a koncepció alapján: a jelenlegi egészségügyi ellátórendszeren belül ki kell alakítani legalább kétszer ötven fős egységet (egyet Pesten, egyet Budán) a hajléktalanok számára. Ezeknek a "speciális egészségügyi pavilonoknak" már 2011 novemberétől működniük kell. Ezen kívül "vizsgálni szükséges, hogy elegendő-e a jelenlegi detoxikáló kapacitás a várhatóan növekvő igénybe vétel esetén is", és létre kell hozni legalább egy fertőtlenítő állomást is, valamint intézkedni kell, hogy nőjön a fővárosi pszichiátriai gondozók és osztályok kapacitása.

Havas Szófia, az MSZP képviselője szerint a hajléktalanok körülményei nem változtak, és a város közterületei továbbra is tele vannak hajléktalanokkal. Ugyanakkor szerinte tavaly jelentős pénzt vontak el ettől a területtől, és civil szervezetekkel való szerződések felmondása is bizonytalanságot teremtett - mondta. Havas szerint ugyanakkor pozitív a tervezetben a hajléktalanok egészségügyi ellátására vonatkozó fejlesztési elképzelés. Hanzély Ákos (LMP) többek között a Vöröskereszt kimaradását kritizálta a hajléktalanellátásból, holott szerinte ez a szervezet nagy tapasztalatokkal rendelkezik a téren. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az eddig jellemzőbb, a hajléktalanok büntetésére koncentráló intézkedésekhez képest pozitív elmozdulást jelent a koncepció. "A koncepció ambiciózus célokat tűz ki, de a források hiányoznak mellőle" - fogalmazott a képviselő.

Tarlós a kritikákra úgy reagált, hogy az aggályok kifejezése egyszerű, de a problémák megoldása nehezebb. A rendpártiságra vonatkozó bírálatra azt mondta, szó sincs arról, hogy a hajléktalanokra ne vonatkoznának a szabályok. "Az emberi együttélés szabályait be kell tartaniuk" - jelentette ki. Hozzátette, ha az önkormányzatnak módjában állna, akkor adna több pénzt a területre, de nem képes erre, ahogy a hajléktalanprobléma teljes megoldására sem, csak annyit tehet, hogy komolyan veszi ezt a feladatot.