Médiamegjelenéseink
Ezen az oldalon az elmúlt évek legfontosabb médiamegjelenéseit gyűjtjük össze: rólunk, a hajléktalanságról, a civil szervezeti létről…
Aktuális sajtómegjelenéseink
Népszava: Az extrém hideg ellenére sok hajléktalan továbbra is az utcán tölti az éjszakát
Megjelenés: 2026.01.10.
Az extrém hideg ellenére sok hajléktalan továbbra is az utcán tölti az éjszakát, és nehéz rávenni őket arra, hogy bemenjenek a melegedőkbe
A Menhely Alapítvány munkatársait kísértük el éjszakai „bevetésükre”.
– Eddig ez a leghidegebb éjszaka – mondja Veres Barbara szociális munkás, a Menhely Alapítvány munkatársa, akivel csütörtökről péntekre virradó éjjel jártuk a fagyos pesti utcákat. Sok hajléktalan továbbra is az utcán tölti az éjszakát, dacára annak, hogy két napja életbe lépett a vörös kód a szociális ágazatban, és az extrém hidegben a magatehetetlen ember pillanatok alatt végzetesen kihűlhet.
– Ilyenkor a krízisvonalra – 06-1-3384186-ra – érkező lakossági vagy rendőrségi bejelentések nyomán folyamatosan, egész éjjel megy a krízisautó és keresi fel az utcán tartózkodókat, akiket közben a helyi szociális munkások is folyamatosan látogatnak – mondja Veres Barbara és társa, Vásárhelyi Dániel. A fő feladat, hogy rábeszéljék a fedél nélkül élőket, hogy menjenek be velük a nagy hidegben megnyitott, fűtött életmentő pontokra vagy melegedőkbe. Előre bocsátjuk:
bár sokan azt hinnék, hogy ilyen hidegben kapva-kapnak a lehetőség után, az utcán élők egy része a súlyos mínuszok ellenére is inkább a fagyos közterületeket választja.
Mint később megtapasztaltuk, a péntekre virradó éjszakán felkeresett több tucat hajléktalannak úgy a felét sikerült csak bevinni. Vásárhelyi Dániel szerint akik most kint vannak, azok a legelszántabbak, a többség, az utcán élők 90 százaléka a nagy hideggel eleve bevonult a menhelyekre.
Ha nem sikerül rábeszélni őket arra, hogy bemenjenek egy meleg szállásra, akkor legalább meleg teát, takarót kapnak a szociális munkásoktól, akik azt is folyamatosan ellenőrzik, hogy megfelelően betakaróztak-e, van-e megfelelő felszerelésük, amivel túlélhetik a hideg éjszakát.
Az éjjeli „műszak” este nyolckor indul a krízisautó-járat diszpécseri feladatait ellátó Menhely Alapítvány berzsenyi utcai központjában. Addigra a nappali utcai szolgálatot ellátóktól, a lakosságtól érkező bejelentések nyomán már ott sokasodnak a címek, ahol fagyban tartózkodnak emberek. Elsőnek a Rákóczi térre indulunk, ahol egy hajléktalan pár alszik a metrólejáró árkádjai alatt. Ők „régi ügyfelek”, évek óta élnek a pesti utcán. Odaérkezésünkkor az asszony, Tünde álmosan dörzsöli a szemét, előbb dühösen odaszól, hogy hagyjuk békén, majd hirtelen megenyhül, és a párjával együtt készségesen válaszol minden kérdésre. Mint elmondják, a menhelyeken uralkodó mocsok, bűz és elsősorban a mindenütt jelenlévő poloskák miatt nem akarnak „bemenni”. Veres Barbara és Vásárhelyi Dávid régi motorosok, Barbara 15 éve dolgozik az utcán, az éjszaka senkivel nem bocsátkozik vitába, inkább türelmesen, nyugodtan érvel, hogy most új életmentő pontok nyíltak, amelyek sokkal tisztábbak, legalábbis nem olyanok, mint az ismert melegedők.
– Ezek milyenek? – kérdezem a pár férfi tagját, Tibort. Az idősebb férfi utcazenész, a feje alatt van egy kopott tokban a gitárja, mellette az erősítő. Legyint.
– Mocsok, bűz, egy csomó drogos, akik mindenét ellopják az embernek, és mindenütt a poloskák – írja körbe a helyzetet. Végül Barbara türelme és ékesszólása győz, az asszony rábólint és elindulunk velük Zuglóba az életmentő pontra, hátrahagyva a matracukat, takaróikat.
– Mi lesz, ha azokat elviszik közben? – kérdezem.
– Hoznak nekünk másikat – legyint Tibor. Szerinte vannak „haverjaik” azok szereznek nekik szivacsot.
Tizenöt évente szokott ilyen rendkívüli téli időjárás előfordulni Magyarországon
A következő cím az Arany János utcai metrómegálló. Itt a bejelentés szerint egy rokkant, féllábú ember húzta be magát az egyik üzlet bejáratának zugába. Amikor odaérünk szó szerint hűlt helyét találjuk. Már éppen tovább indulnánk, amikor az utca végén felbukkan a mankójára támaszkodó Tóth Zoltán. A rendőrök miatt ment odébb, most pedig tart vissza a helyére. Tekintetéből látható, hogy enyhén ittas, kezében most is ott a sörösdoboz, cigaretta.
– Nincs itt hideg – somolyog, mint monja, nagyon jók a takarói, és még melege is van.
– Így kétóránként fel fogják ébreszteni – érvel Barbara arra utalva, hogy vörös kód idején a rendőrség kötelezően ellenőrzi a közterületen alvókat. „Bejöhetne velünk meleg helyre, ahol békében alhat”.
– Magához szívesen megyek – vicceli el a dolgot Zoltán, mire Barbara mosolyog. Láthatóan hozzászokott ahhoz, hogy ha nagyon nem akar valaki bemenni, akkor ne erőltesse. A noteszébe feljegyzi Zoltán nevét, adatait, körülményeit – a nap végén a krízisjáratról részletes leírás készül, így a többi szociális munkás is tudja, hogy a felkeresett utcán élőknél mire számíthat.
Mint Zoltán elmondja, egy vonatbalesetben veszítette el a bal lábát, utána egy szálloda portása volt, ám a főnöke megelégelte az italozását. Négy hónapja él így az utcán, a környékbeliek adnak neki élelmet és egy kis pénzt. „Majd most intézek újra munkát” – bizakodik, rábeszéli a volt főnökét, hogy vegye vissza. „Akkor viszontlátásra” – mondja Barbara, majd már nekünk hozzáteszi: Zoltán az éj folyamán még fog találkozni rendőrrel, szociális munkással, és hátha meggondolja magát, illetve folyamatosan oda kell rá figyelni, hogy megfelelően betakarózott-e.
Este tizenegy körül érkezünk az újabb helyre, aminél meghökkentőbb helyszín nem is lehetne: egy hivatal bejárata előtt hatan alszanak a kövön. (Mivel a hajléktalanokat nem akarjuk kitenni az ilyenkor menetrendszerű hivatali bosszúnak, inkább nem írjuk le, hogy ez hol történt.) Ismert, összeszokott csapat. Láthatóan felkészültek a fagyra, alaposan be vannak bugyolálva, mellettük pedánsan összekészítve a motyójuk utazó bőröndökben. Mint mondják, a kormányhivatal megengedi nekik, hogy ott töltsék az éjszakát, és hajnalban távoznak.
Barbara unszolására, hogy bemehetnének velük életmentő pontra, a csapat egyik tagja felcsattan: „Tőlem már mindent elvett az élet, családomat, lakásomat, a lábamat nem hagyom!” Magyarázatként elmondja, hogy korábban megcsípte az egyik hajléktalanszálláson egy poloska, a seb elfertőződött, és szerinte kis híján levágták a lábát. A mellette fekvő fiatalember rábólint. Neki is volt ilyen, poloska csípte, elfekélyesedett sebe, hónapok alatt gyógyult csak be. Szerintük az utca sokkal jobb hely, mint a menhely, a takaró alatt nincs hideg, se poloska.
Ezután Nagytarcsára vezet az út, ám mint kiderült, feleslegesen utaztunk annyit: a bejelentő rendőrök időközben már régen bevitték az ott utcán talált hajléktalanokat. A jókora kerülő után a Rákóczi úton folytatjuk. Itt egy ember üldögél a fagyos kapualjban. Vele már többször is beszélgettek a rendőrök, de nem sikerült vele sem dűlőre jutni. Mint kiderül, nem csoda: Dimitrij – így hívják az urat – ukrán menekült Dnyipropetrovszkból és egyedül az oroszt érti úgy-ahogy. Kezével hadonászik: nem akar ő menni sehová már. Dávid azért elmegy takaróért. Közben beszélgetünk: Dimitrijt nem a háború űzte el, legalábbis állítása szerint ő már 14 éve az utcán él, bizonyságul még az iratait is megmutatja. Meghökkentő látvány: az igazolványról egy fiatal, jó kiállású srác néz vissza, amilyen Dimitrij valaha volt.
– Ilyenkor télen, éjszakánként száz szociális munkás, helyi önkéntes dolgozik a fővárosban azon, hogy az utcán élőkön segítsenek – tudjuk meg Aknai Zoltántól, a főváros nagy részén az éjszakai krízisautós szolgálatot afféle diszpécserközpontként üzemeltető Menhely Alapítvány vezetőjétől. Az ilyenkor üzemelő hajléktalanmentő hálózat meglehetősen összetett: a forrást – nagyjából 50 millió forintot – javarészt a Fővárosi Önkormányzat adja, amit a budai oldali kerületekben tevékenykedő Magyar Máltai Szeretetszolgálat megfejel további nagyjából 20 millió forinttal. Az autók az önkormányzaté, az autókon dolgozók a szeretetszolgálatoktól érkeznek, őket a „terepen” a speciális utcai szolgálatok várják. Bár elvileg a szervezetek egy-egy területet lefednek, ám ilyenkor gyakori, hogy átmennek egymás területére.
Közben folyamatosan csöng a telefon. Egy átlagos, hűvös téli éjszakán száz hívás fut be (ez nem jelent ugyanennyi kint lévőt, legtöbbször egy hajléktalan miatt többen is telefonálnak), egy hidegebb napon már inkább 200 hívás jön, de a péntekre virradó éjszakán 300-ra is felment a krízistelefonok száma. Ennyire radikális időjárás régóta volt, bár a közvélemény az 1987-es nagy telet szokta emlegetni, a szolgálatoknál a 2017-es tél volt hasonlóan hideg. És persze ott vanak az olyan haváriahelyzetek, mint a 2013-as márciusi hófúvás, amikor szintén rohanvást kellett menteni az utcán élőket.
Nemcsak hajléktalanok, hanem időnként a hidegben bajba került, rosszul lett emberek miatt is megy a krízisautó. Aknai Zoltán nem emlékszik olyanra – ami sajnos a mentősök gyakorlatában nagyon is gyakori –, hogy a segítőt megtámadták volna.
– Az egészségügyben a beteggel hierarchikus a viszony – mondja Aknai –, míg nálunk egyenrangú szereplőként beszélünk az utcán élőkkel, így a szociális munkás nem kényszerítheti semmire.
– Jogában áll megfagyni? – provokálom a kérdéssel a vezetőt.
– Ez nagy vita a szakmában – ismeri el Aknai -, van, aki szerint az életvédelem az elsődleges szempont, míg más szerint a kint lévőnek joga van arra, hogy nemet mondjon, ha nem akar bemenni a hajléktalanszállásra.
– És ha nincs döntésképességének birtokában, ugyanakkor komoly életveszélyben van?
– Erre is van megoldás, mentőt hívnak vagy esetleg problémás esetben a rendőröknek is lehet szólni – mondja a vezető.
HVG: Mit árul el az ellátórendszerről, ha mínusz tízben is több mint ötszázan fagyoskodnak az utcán? – riport a hajléktalanellátásról
Megjelenés: 2026.01.19
Mit árul el az ellátórendszerről, ha mínusz tízben is több mint ötszázan fagyoskodnak az utcán? – riport a hajléktalanellátásról
Noha sok helyen mínusz tíz fokot is mértek Budapesten az utóbbi időben, a Menhely Alapítvány szerint még ilyenkor is legalább 500 otthontalan marad az utcán a fővárosban és az agglomerációban. Az egyik fagyos éjszakán látogattunk el az alapítvány diszpécserközpontjába és kísértük el krízisautóját: volt, akit talán az utolsó pillanatban tudtak szállóra vinni a szociális munkások, kiderült, mennyire viszonylagosak a hajléktalanszállók férőhelyeiről szóló adatok, és az is, van, aki a fagyott járdán, pokróchalom alatt töltött éjszaka után indul munkába.
A minőségi újságírás nincs ingyen, ezért építjük 2019 óta a digitális előfizetői közösségünket. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy vannak olyan fontos témák, amelyeknek minél több emberhez el kell jutniuk. Cikkünket ezért mindenkinek hozzáférhetővé tesszük, de ha teheti, fizessen elő a hvg360-ra, hogy a jövőben is tudjunk fontos írásokat mindenkivel megosztani.
Szinte egyfolytában csörgött a Menhely Alapítvány diszpécserének ügyeleti telefonja az utóbbi hetek fagyos éjszakáin. Nem volt ez másként akkor sem, amikor ellátogattunk a hajléktalanokat segítő szervezet központjába, és elkísértük a krízisautót éjjeli körútjára. A legtöbbször járókelők hívták a diszpécsert és kértek segítséget utcán fagyoskodóknak, de ottjártunk idején még arra is volt példa, hogy egy hajléktalan maga telefonált.
– Szállóra bemenne? – vágott a közepébe a már rutinos diszpécser, mert pontosan tudta, az, aki még ilyenkor is az utcán van, általában „nehéz” eset: vagy nem akar szállón éjszakázni, vagy menne, de már nehéz bejutnia, mert összeférhetetlensége, korábbi balhéja miatt nem látják szívesen.
– Már bemennék… De ki vagyok tiltva Budapestről.
– Szocmunkás bántalmazás?
– Nem, nem, nem.
– Hát?
– A hölgyekkel a kapcsolat.
– A szocmunkás hölgyekkel?
– Igen.
– Akkor mégis csak az. Azért megnézem, mit tudunk intézni magának – válaszolta fáradtan a diszpécser, aki a szociális szférában jellemző alacsony fizetése miatt több főállást is vállal. Majd rövid ügyintézés után már mondta is a betelefonálónak, hol húzhatja meg magát.
Miközben a diszpécser a befutó hívásokat kezelte, útra kész lett az alapítvány krízisautója, amely hajnalig járja a fővárost és az agglomerációt.
A két szociális munkás, Magdaléna és Tibor egyfelől a bejelentések alapján segít, a hívások között pedig felkeresik azokat az embereket, akiket már régóta ismernek, s tudják, valószínűleg nem fognak szállóra menni a leghidegebb időben sem.
Sokan kapualjakban, üres telkeken, parkokban, felüljárók alatti eldugott zugokban húzzák meg magukat, a külvárosokban vagy kieső területeken, kiserdőkben épített kunyhókban próbálnak túlélni. Elsőként egy ilyen helyszínre indultunk: Gyálra, egy olyan férfihoz, akinek a Baptista Szeretetszolgálat újrahasznosított anyagokból épített ugyan egy kis házikót egy erdőben, de ilyen hidegben még az sem egyenlő a biztonsággal. A krízisautósok meleg kávéval közelítettek a kihalt területen a hóval vastagon borított kunyhó felé, amelynek ajtaja le volt lakatolva. De Magdaléna és Tibor nem aggódott a viskó lakójáért, hiszen a helybeliek gondját viselik, ételt visznek neki, még a szelektíven gyűjtött szemetét is elszállítják. A szociális munkások szerint most is egy rendszeres látogatója siethetett a segítségére, minden bizonnyal valaki befogadta a leghidegebb napokra.
Gyál után a budapesti belváros felé indult tovább a krízisautó, elsőként a Fővám tér volt az úti cél egy bejelentés alapján. Hamar megtalálták a férfit, aki azt mondta, lassan már tíz éve él az utcán. Egy-két kivételtől eltekintve télen sem hajlandó szállóra menni.
A férfi egy pólót, két pulóvert és két kabátot viselt, de így is elképzelhetetlennek tűnt, hogy lehet akár csak néhány órát kibírni a szabadban ilyen hidegben.
Állandóan mozogni kell, éjszaka is
– magyarázta a férfi, mi az ő túlélésének a titka, azt mondta, éjszaka nemigen pihen emiatt. Amikor arról kérdeztük, miért nem megy szállóra, azt mondta, azért nem, mert ott „bogaras minden”, és amikor egyszer bement oda, akkor utána az összes ruháját ki kellett dobnia a poloskák miatt. Eleinte lassan, akadozva beszélt, Tibor pokrócot nyújtott felé, úgy kérdezte ismét, mintegy mellékesen, ezúttal nem tenne-e kivételt, bemenne-e mégis a szállásra.
A férfi eleinte elutasította az ajánlatot, de Magdaléna és Tibor tovább ütötte a vasat, megemlítették neki azt is, ezúttal talán jobb helyre mehetne, ahonnan akár egy idősotthonba is bejuthatna. Frigyes erre sem reagált, csak hallgatott vagy másról kezdett beszélni. Aztán hosszú percek múltán, amikor a szociális munkások már indultak vissza a kocsihoz, hirtelen meggondolta magát, utánuk ment, és kérte, vigyék be a szállóra.
A férfit a krízisautó elvitte a neki kijelölt szállóra – a menhelyesek ígéretüknek megfelelően nem tömegszállást, hanem egy jobb minőségű helyet intéztek neki. Ezután Magdaléna és Tibor újabb címeket kapott. A Király utcában egy ház tövében húzta meg magát egy férfi és egy nő. Egy nappal korábban még bementek a szállóra, a következő éjjelre már kint maradtak. A takarót elfogadták, de csak azután borították magukra, hogy beültünk az autóba.
Az újabb telefonhívás nyomán a következő állomás a Szabadság tér melletti kis utca egyik beugrója: legalább három takaró alatt feküdt egy másik férfi is. Udvariasan köszöntötte a szociális munkásokat, majd kérte, hagyják őt békén, aludnia kell, mert reggel dolgozni megy.
Már jóval elmúlt éjfél és talán mínusz tíz fok is, amikor a rendőrségi riasztásra a Helsinki útra vonult ki Magdaléna és Tibor. A hatvanas éveiben járó férfi számtalan pokróccal körülvéve feküdt egy társasház bejáratánál. Kezdetben a kommunikáció is nehéz volt, mert olyan rossz volt a hallása, hogy nem értette a kérdéseket. Amikor azonban Magdaléna papírra írta a kérdést, bemenne-e egy menedékhelyre, a férfi hálásan bólogatni kezdett.
A feladatok mennyiségéről sokat elárul az: a múlt héten csak hétfőn 188 hívás futott be a Menhely Alapítványhoz. 60 esetben kellett intézkedniük, 37 embert helyeztek el, 4 embert nem találtak meg a bejelentés alapján, és 19-en döntöttek úgy, hogy az utcán maradnak éjszakára. Budapesten 35 éjjeli menedékhely és 39 nappali melegedő működik, a fővároson kívül 68 szálló és 83 melegedő áll rendelkezésre. A szállók kihasználtsága országosan és Budapesten is hozzávetőleg 85 százalékosra tehető, ami nagyjából igazodik az előző évi átlagokhoz – mondta Surányi Ákos, a Menhely Alapítvány szolgálatvezetője.
Noha a 85 százalékos kihasználtság azt jelzi, nincs kapacitáshiány, ennél árnyaltabb a kép. Mert valójában, mondta Surányi Ákos, csak mennyiségét tekintve nincs férőhelyhiány, „minőségi hiány” nagyon is van. A szabadon maradó férőhelyek többnyire rossz minőségű tömegszállásokon érhetőek el, ahol 25-30 emberrel kell megosztani a szobát, nem biztosítanak étkezést, reggel el kell hagyni az intézményt, és nem lehet bent hagyni a holmikat – ezekre a helyekre pedig a hajléktalanok jó része nem akar bemenni. Igaz, sokan vannak olyanok is, akik a jobb helyeket is visszautasítanák. Surányi Ákos szerint sokan említik okként például azt, hogy féltik holmijaikat, mert gyakori bent a lopás, de valójában általában másról van szó.
– A szabályok betartása a nehéz, az ügyfelek számára nagyon fontos a szabadság. Egy szállón megmondják, mikor kell lefeküdni, mikor kell elmenni, a legtöbb helyen nem lehet alkoholt fogyasztani – magyarázta a szolgálatvezető, de nem titkolta azt sem, van, hogy a körülmények valóban visszatartóak: – A párokat nem tudjuk együtt elhelyezni, és társállatot sem lehet bevinni. Van, ahol van kennel, de aki folyamatosan a kutyájával él, nem akarja otthagyni egy éjszakára sem.
A szakember szerint az alacsony állami normatíva arra elég, hogy a minimálszolgáltatást biztosítsák, ezért is lehet cél a nagy létszámú szobák kialakítása. Surányi szerint az a legfontosabb kérdés:
Mi veszi rá az embereket, hogy a havas, jeges utcákon töltsék az éjszakát ahelyett, hogy segítséget kérnének? És ez mit árul el az ellátórendszerről?
A Menhely Alapítvány számításai szerint a téli időszakban közel 500 ember marad az utcákon Budapesten, azokkal együtt, akik a lakott területtől messzebb, zöld övezetben valamilyen kunyhóban, lakókocsiban, fűtetlen helyiségben töltik az éjszakát. Noha a Menhelyé az egyik legrégebbi utcai szolgálat, Surányi Ákos kiemelte, több tucat utcai szolgálat és több 0-24-ben működő krízisautó is segíti ilyenkor a bajbajutottakat, együttműködnek a rendőrséggel, a mentőszolgálattal, a közterület-felügyelettel és a polgárőrséggel is. Amikor vörös riasztás van érvényben, a rendőrség is szállít hajléktalan embereket éjszakai menedékhelyekre.
444: Éjszaka a krízis autón
Megjelenés: 2026.01.09
„A legrosszabb helyzetben lévő emberekkel foglalkozunk”
- A Menhely Alapítvány krízisautó szolgáltatása budapesti hajléktalan emberek számára nyújt közvetlen, személyes segítséget.
- A szociális munkásokból álló csapat feladata például a sürgős orvosi segítségkérés, meleg ruha, élelmiszer vagy gyógyszer átadása, vagy éppen az, hogy valakit megfelelő szálláshelyre, vagy szociális intézménybe juttattnak el.
- Velük tartottunk egy éjszakai műszakra.
- Hajléktalan embereket segítő nonstop telefonszám: +36 1 338 41 86.
Budapest.hu: Vörös kód lépett életbe a szélsőséges időjárás miatt Budapesten
Megjelenés: 2026.01.07
Vörös kód lépett életbe a szélsőséges időjárás miatt Budapesten
A tartósan fagypont alatti hőmérséklet és az intenzív havazás miatt életveszélyes hosszabb ideig az utcán tartózkodni, az ilyen esetben a szociális ágazatban használt úgynevezett vörös kód életbe lépésével a szociális intézményeknek kötelező a hajléktalan és krízishelyzetbe került emberek befogadása. Aki bajba jutott embereket lát az utcán fagyoskodni Budapesten, hívja a Menhely Alapítvány diszpécser szolgálatát a (06 1) 338 4186-os telefonszámon!
A Belügyminisztérium tájékoztatása alapján a vörös kódnak két fontos célja van: felhívja a társadalom figyelmét a rendkívüli helyzetre, és az ilyenkor érvényben lévő speciális eljárásrend alatt a szociális szektorban a diszpécser jelzése minden szociális intézménynek kötelező a hajléktalan vagy bajba jutott emberek befogadása.
A szociális intézményeink felkészültek a téli krízisidőszakra, a munkában a rendvédelemben és a közösségi közlekedésben dolgozó kollégáink is részt vesznek.
A téli krízisellátásban nagyon fontos szerepet játszanak a budapestiek is: az utcai szociális munkások gyakran lakossági bejelentések nyomán értesülnek arról, ha egy fedél nélkül élő embernek segítségre, elhelyezésre van szüksége.
Mit kell tenni, ha bajba jutott embert látok az utcán?
Arra kérjük a budapestieket, hogy ha segítségre szoruló hajléktalan emberrel találkoznak, értesítsék a Menhely Alapítvány éjjel-nappal hívható diszpécser szolgálatát a (06 1) 338 4186-os telefonszámon!
A hideg időben a hajléktalan emberek mellett azok a budapestiek is veszélyben lehetnek, akiknek az otthonukban van hideg, különös tekintettel az egyedül élő, idős polgárokra. Vigyázzunk azokra a szomszédainkra, ismerőseinkre is, akik esetleg nem megfelelően fűtött lakásokban élnek!
Közvetlen életveszély, baleset, erős fájdalom vagy más riasztó panasz (pl. fulladás, végtagbénulás) esetén, tehát ha valakinek azonnali egészségügyi ellátásra van szüksége, akkor a Mentőszolgálat értesítésére van a 112-es számon. Ilyen esetben nem számít, hogy a betegnek egyébként van-e hol laknia, vagy nincsen.
Éjszakai túlélési pontok
Az alábbi intézmények a rendkívüli hidegben mindenkit befogadnak, nem küldenek el rászorulót. Az intézmények irányítószámuk szerinti sorrendben szerepelnek, javasoljuk minden esetben a legközelebbi túlélési pont igénybevételét!
MMSZ Krisztinavárosi Centrum 1013 Bp., Feszty Árpád utca 6-8.
BMSZKI Váci Éjjeli Menedékhely 1044 Bp., Váci út 102.
BMSZKI Alföldi Átmeneti Szállás 1081 Bp., Alföldi u. 6-8.
Menhely Alapítvány 1082 Bp., Vajdahunyad u. 3.
MET „Fűtött Utca” 1086 Bp., Dankó utca 15.
BMSZKI Kőbányai 22 Éjjeli Menedékhely 1087 Bp., Kőbányai út 22.
BMSZKI Könyves Éjjeli Menedékhely 1087 Bp., Könyves K. krt. 84.
MVK Időszakos Éjjeli Menedékhely 1089 Bp., Diószeghy S. u. 5.
BMSZKI Kálvária Átmeneti Szállás 1089 Bp., Kálvária utca 23;
BMSZKI Aszódi Éjjeli Menedékhely 1097 Bp., Aszódi utca 18.
BMSZKI Gyáli Átmeneti Szállás 1097 Bp., Gyáli út 33-35.
BMSZKI Külső-Mester Átmeneti Szállás 1097 Bp., Külső-Mester utca 84.
BMSZKI Táblás Átmeneti Szállás 1097 Bp., Táblás utca 31.
BMSZKI VáltóHáz Átmeneti Szállás 1103 Bp., Vaspálya utca 56.
BMSZKI Előd Éjjeli Menedékhely 1105 Bp., Előd utca 9.
Hajléktalanokért Közalapítvány Pro Domo 1106 Bp., Gránátos u. 2.
Hajléktalanokért Közalapítvány Segítőház 1106 Bp., Jászberényi út 47/e.
MVK Időszakos Éjjeli Menedékhely 1107 Bp., Bihari u. 15.
BIK Átmeneti Szállás 1117 Bp., Budafoki út 107.
BMSZKI Kocsis Átmeneti Szállás 1119 Bp., Kocsis utca 5.
Kürti Erzsébet Egyesület Átmeneti Szállás 1119 Bp., Major u. 37.
MVK Hajléktalanszálló 1131 Bp., Madridi u. 7.
BMSZKI Dózsa Éjjeli Menedékhely 1134 Bp., Dózsa György út 152.
BMSZKI Dózsa Átmeneti Szállás 1134 Bp., Dózsa György út 152.
BMSZKI Szabolcs Átmeneti Szállás 1135 Bp., Szabolcs utca 33-35.
Myrai Egyesület Nappali Melegedő 1143 Bp., Cserei u. 10.
BMSZKI Kőrakás park Átmeneti Szállás 1157 Bp., Kőrakás park 4-5.
MVK Időszakos Éjjeli Menedékhely 1191 Bp., Ady E. u. 112.
BIK Kiléptető Szálló 1203 Bp., Baross u. 2.
BIK Átmeneti Szállás Csepel 1211 Bp., Déli u 14.
MVK Csepeli Hajléktalan Szálló 1211 Bp., Központi út 59.
BIK Átmeneti Szállás 1239 Bp., Grassalkovich út 294.
Telex: A hideg és a hó miatt kiadták a vörös kódot, visszavonásig érvényes
Megjelenés: 2026.01.07
A hideg és a hó miatt kiadták a vörös kódot, visszavonásig érvényes
Elrendelték az extrém időjárási helyzetben, a szociális ágazatban használt riasztási fokozatot, azaz a vörös kódot – jelentette be szerdán délelőtt Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár. A vörös kód értelmében szerda reggel nyolc órától minden szociális intézmény köteles fogadni a hajlék nélkül élőket, mindazokat, akik a hideg miatt bajba jutnak.
Fülöp szerint országosan 83,7 százalék a hajléktalanszállók férőhely-kihasználtsága, és felhívta a figyelmet, hogy senki ne kezdje el fedél nélkül tölteni az éjszakát. Azt is mondta, hogy a vörös kód nyomán fel lehet hívni egy diszpécserszolgálatot is, ha valaki bajba jutott az utcán, vagy ilyen embert lát, a diszpécserszolgálat küld segítséget. Fülöp Attila azt kérte, mindenki legyen kiemelt figyelemmel embertársai iránt. A vörös kód visszavonásig érvényes, majd akkor fogják megszüntetni, ha az indokolt lesz – hangzott el az illetékes Operatív Törzs sajtótájékoztatóján. Ugyanitt a rendőrség azt kérte, ha nem muszáj, az emberek ne üljenek autóba, ha pedig ez elkerülhetetlen, takarítsák le az egész autót, mert a kocsik tetejéről lesodródó hókupacok komoly problémákat okozhatnak.
Hirado.hu: Fülöp Attila: van elég férőhely a menedékhelyeken, senkinek nem kell az utcán töltenie az éjszakát
Megjelenés: 2026.01.07
Fülöp Attila: van elég férőhely a menedékhelyeken, senkinek nem kell az utcán töltenie az éjszakát
Az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága jelenleg országosan 83,7 százalék, van elég férőhely, senkinek nem kell az utcán töltenie az éjszakát – írta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szerdán a Facebook-oldalán.
Fülöp Attila több posztban is beszámolt kedd éjszakai tapasztalatairól, amikor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat csapatával krízisautóval helyezte biztonságba az utcán tartózkodó bajba jutott, hajléktalan embereket Budapesten.
A videókban szó esett arról, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat telephelyén komplex ellátást nyújtanak, éjjel és nappal is lehet oda menni és van krízisautó szolgálat is, amely 16 órától éjjel 2 óráig van az utcán, ünnepnapokon és hétvégén pedig reggel 8 órától éjjel 2 óráig teljesít szolgálatot. A krízisautóban vannak takarók, van egészségügyi táskájuk gumikesztyűvel, fertőtlenítőszerrel, testhőmérővel és más dolgokkal, van meleg teájuk és poharuk is. Emellett cipőket és meleg ruhát is visznek magukkal.
Fülöp Attila úgy fogalmazott:
kemény munka az utcai szociális munka, főleg hóban, fagyban, de mindenki tud ebben segíteni. Ha bárki bajba jutott embert lát bárhol, jelezze a hajléktalanellátás diszpécserszolgálatának – kérte.
A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár Facebook-oldalán kommentben közzétette a diszpécserszolgálatot területileg ellátó szervezetek neveit és telefonszámait is: Budapesten és Pest vármegyében a Menhely Alapítvány a +36 1 338 4186 telefonszámon, illetve Budapest budai oldalán a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a +36 1 338 4186; Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyében a Magyar Vöröskereszt a +36 92 323 000; Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém vármegyében az Utcai Szociális Segítők Egyesülete a +36 34 511 028; Tolna, Somogy és Baranya vármegyékben a Támasz Alapítvány a +36 72 233 169; Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád vármegyében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a +36 46 530 268; Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a Periféria Egyesület a +36 42 504 618; Csongrád-Csanád, Békés, valamint Bács-Kiskun vármegyében pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a +36 70 505 80 80 telefonszámon érhető el.
Magyar Nemzet: Senkinek nem kell az utcán töltenie az éjszakát, felkészültek a segítők
Megjelenés: 2026.01.07
Senkinek nem kell az utcán töltenie az éjszakát, felkészültek a segítők
Országosan elegendő férőhely áll rendelkezésre a hajléktalanellátásban – közölte Fülöp Attila államtitkár. Az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága jelenleg 83,7 százalékos, így senkinek nem kell az utcán töltenie az éjszakát.
Az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága jelenleg országosan 83,7 százalék, van elég férőhely, senkinek nem kell az utcán töltenie az éjszakát – közölte a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szerdán a közösségi oldalán.
Fülöp Attila több posztban is beszámolt kedd éjszakai tapasztalatairól, amikor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat csapatával krízisautóval helyezte biztonságba az utcán tartózkodó bajba jutott, hajléktalan embereket Budapesten.
A videókban szó esett arról, hogy
a Magyar Máltai Szeretetszolgálat telephelyén komplex ellátást nyújtanak, éjjel és nappal is lehet oda menni és van krízisautó szolgálat is, amely 16 órától éjjel 2 óráig van az utcán, ünnepnapokon és hétvégén pedig reggel 8 órától éjjel 2 óráig teljesít szolgálatot.
A krízisautóban vannak takarók, van egészségügyi táskájuk gumikesztyűvel, fertőtlenítőszerrel, testhőmérővel és más dolgokkal, van meleg teájuk és poharuk is. Emellett cipőket és meleg ruhát is visznek magukkal.
Fülöp Attila úgy fogalmazott: kemény munka az utcai szociális munka, főleg hóban, fagyban, de mindenki tud ebben segíteni.
Ha bárki bajba jutott embert lát bárhol, jelezze a hajléktalanellátás diszpécserszolgálatának
– kérte a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár. Kommentben közzétette a diszpécserszolgálatot területileg ellátó szervezetek neveit és telefonszámait is.
A regionális diszpécserszolgálatok közül Budapesten és Pest vármegyében a Menhely Alapítvány a +36 1 338 4186 telefonszámon, Budapesten a budai oldalon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a +36 1 338 4186 számon, Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyében a Magyar Vöröskereszt a +36 92 323 000 számon, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém vármegyében az Utcai Szociális Segítők Egyesülete a +36 34 511 028 számon, Tolna, Somogy és Baranya vármegyékben a Támasz Alapítvány a +36 72 233 169 számon, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád vármegyében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a +36 46 530 268 számon, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a Periféria Egyesület a +36 42 504 618 számon, Csongrád-Csanád, Békés, valamint Bács-Kiskun vármegyében pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a +36 70 505 80 80 telefonszámon érhető el.
bpxv.hu: Közlemény: fokozottan figyeljünk egymásra a téli krízisidőszakban
Megjelenés: 2026.01.07
Közlemény: fokozottan figyeljünk egymásra a téli krízisidőszakban
A tartós téli hidegre való tekintettel kiemelten kell figyelnünk egymásra, hogy senki ne fagyjon meg sem az utcán, sem az otthonában. A XV. kerületi jelzőrendszer jól működik, de ennek ellenére előfordulhat, hogy a téli hideg, fagyos időjárás miatt valaki bajba kerül.
Közlemény
Kérem a tisztelt lakosságot, hogy amennyiben körülményeiben a rendkívüli hideg miatt változás következik be, jelezze önkormányzatunk felé annak érdekében, hogy segítséget kaphasson.
Milyen támogatást kaphat?
Méltányos tüzelőanyag támogatás, lakásfenntartási támogatás, rendkívüli támogatás.
Kik igényelhetik?
A XV. kerületben lakcímbejelentéssel rendelkező és életvitelszerűen is itt élő lakosok.
Hogyan igényelhetik?
Az önkormányzat ügyfélszolgálatán (1153 Bp. Bocskai u. 1–3.) személyesen, postai vagy elektronikus úton benyújtott formanyomtatványon. Bővebb felvilágosítást a 06-1/305-3185 telefonszámon kérhet.
Hajléktalanellátás
A fedél nélkül élő személyek igénybe vehetik a Göncz Árpád Szociális Intézmény Nappali Melegedő és Utcai Gondozó Szolgálatának szolgáltatásait.
cím: 1156 Budapest, Kontyfa utca 3.
telefonszám: 416-0733; 418-3315
e-mail cím:
A Nappali Melegedő a hajléktalanok számára egész évben nyitva áll minden munkanapon, de a téli krízisidőszakban (november 1-jétől március 31-ig) a hétvégeken és a munkaszüneti napokon is fogadja a rászorulókat. Nyitvatartási időben rendelkezésre áll a mosás, fürdés, borotválkozás lehetősége, amihez a szükséges eszközöket is biztosítják. Alkalmi jelleggel ruhát, cipőt osztanak. A téli krízisidőszakban hideg élelmet (szendvics) biztosítanak a szolgáltatást igénybe vevők számára.
Nyitvatartás:
hétfő: 10.00–16.00
kedd, szerda, csütörtök, péntek: 9.00–17.00
A téli krízisidőszak alatt hétvégén (kivéve január 1-jét) is nyitva tart a Nappali Melegedő az alábbiak szerint: szombaton és vasárnap 10.00–16.00.
Az igénybevétel feltételei:
félévnél nem régebbi, érvényes tüdőszűrő-igazolás (negatív mellkasi lelet),
házirend betartása,
együttműködési szándék
A téli krízisidőszak összehangolt munkát igényel. Minden évben intézkedési terv kerül kidolgozásra a kerület szociális intézményeivel, valamint a rendőrséggel. A helyi ellátórendszeren túl szoros az együttműködés a Menhely Alapítvány diszpécserszolgálatával, mivel ők nyújtanak segítséget a hajléktalanszállókon való elhelyezésben is.
A Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálata minden, a hajléktalan embert érintő szolgáltatásról felvilágosítást ad a nap 24 órájában, és a hét minden napján (pl. étkezés, szálláslehetőségek, mosási lehetőségek, férőhelyek stb.). Szükség esetén a diszpécserszolgálat utcai gondozó szolgálatot vagy krízisautót küld az érintett helyszínre.
Amennyiben ellátatlan, bajba jutott hajléktalan ember ügyében van szükség a segítségükre, a Menhely Alapítvány ezen a számon érhető el: 06-1/338-4186.
Idősellátás
A Göncz Árpád Szociális Intézmény nappali ellátást nyújtó Időseket Segítő Szolgálatának fűtött helyiségei nyitva állnak a kerületi lakosság előtt a kihűlés és a fagyás veszélyének elkerülése érdekében, amelyeket az alábbi helyeken lehet igénybe venni hétfőtől-csütörtökig: 7.30–15.50 óráig és pénteken: 7.30–14.30 óráig.
Időseket Segítő Szolgálat
Cím: 1158 Budapest, Klebelsberg Kunó utca 20/a
Tel: 418-1713, 414-0202
E-mail:
Cím: 1154 Budapest, Arany János utca 51.
Tel: 307-6326, 271-0416
E-mail:
Időseket és Demenciával Élőket Segítő Szolgálat
Cím: 1156 Budapest, Kontyfa utca 3.
Tel: 419-0007
E-mail:
Kérem, hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a környezetünkben élő magányos idősekre, segítségre szorulókra!
Kérem továbbá, hogy amennyiben a téli hideg időjárás miatt válsághelyzetben lévő személyről szerez tudomást, jelezze azt munkaidőben a következő telefonszámon: 06-1/305-3185, éjszaka, illetve hétvégén a 06-1/305-3147 telefonszámon kérhető segítség.
OkosHír: Országos vörös kódot hirdettek a diszpécserszolgálatok és a diákok is segítik a bajbajutottakat
Megjelenés: 2026.01.07
Országos vörös kódot hirdettek a diszpécserszolgálatok és a diákok is segítik a bajbajutottakat
A visszavonásig érvényben lévő vörös kód idején diszpécserszolgálatok nyújtanak segítséget a rászorulóknak Budapesten és több vidéki városban, emellett több mint ezer diák és munkatárs vett részt az országos hóeltakarítási munkálatokban. A vörös kód, amely visszavonásig marad érvényben, diszpécserszolgálatok működését teszi lehetővé a segítségnyújtás érdekében. Budapesten a Menhely Alapítvány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is elérhető a 1/338-41-86/1, illetve a 1/338-41-86/2 telefonszámokon.
További városokban, mint Zalaegerszeg, Tatabánya, Pécs, Szeged, Nyíregyháza és Miskolc, szintén éjjel-nappal hívható diszpécserszolgálatok állnak rendelkezésre. Ezeknek a szolgáltatásoknak a telefonszámai a kormány hivatalos Facebook-oldalán érhetők el.
A téli időjárás okozta kihívásokra reagálva a szakképzési centrumokból összesen 1164 diák és munkatárs kapcsolódott be az országos hóeltakarítási feladatokba.
Hegyvidéki Önkormányzat: Vörös kód lépett életbe a szélsőséges időjárás miatt
Megjelenés: 2026.01.07
Vörös kód lépett életbe a szélsőséges időjárás miatt
A mai napon, 2026. január 7-én életbe lépett a szociális ágazat legmagasabb riasztási fokozata, a vörös kód.
A tartósan fagypont alatti hőmérséklet és az intenzív havazás miatt életveszélyes hosszabb ideig az utcán tartózkodni, ilyen esetben a szociális ágazatban használt úgynevezett vörös kód életbe lépésével a szociális intézményeknek kötelező a hajléktalan és krízishelyzetbe került emberek befogadása.
December közepén indított „Ez a plakát életet menthet” kampányunkat is azzal a céllal hívtuk életre, hogy a hideg téli hónapokban a lakosság fokozottan figyeljen az utcán élő, segítségre szoruló embertársakra.
Kérjük, amennyiben segítségre szoruló hajléktalan embert lát, hívja azonnal a Menhely Alapítvány éjjel-nappal hívható diszpécser szolgálatát a +36 1 338 41 86 számon!
liner.hu: Fontos bejelentést tett a magyar kormány a kialakult helyzet miatt
Megjelenés: 2026.01.07
Fontos bejelentést tett a magyar kormány a kialakult helyzet miatt
A rendkívüli hideg és a havazás miatt minden szociális intézmény köteles befogadni a hajléktalan embereket és azokat, akik az időjárás miatt kerültek veszélybe – közölte a kormány szerdán a Facebook‑oldalán.
A tájékoztatás szerint a vörös kód visszavonásig érvényben marad, és azonnali intézkedéseket ír elő az ellátórendszer számára. „A hideg és a hó miatt a szociális intézmények kötelesek fogadni a hajlék nélkül élőket, és azokat, akik a hideg miatt bajba kerültek.”
A kormány arról is beszámolt, hogy a vörös kód idején diszpécserszolgálatok működnek éjjel‑nappal, amelyek azonnal intézkednek, ha valaki bajba jutott hajléktalan embert lát. Budapesten a Menhely Alapítvány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hívható, a közlemény szerint: „A vörös kód alatt, amely visszavonásig érvényes, diszpécserszolgálat is működik, például Budapesten a Menhely Alapítványnál (1/338‑41‑86/1), a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál (1/338‑41‑86/2).”
A kormány hozzátette, Zalaegerszeg, Tatabánya, Pécs, Szeged, Nyíregyháza és Miskolc területén is folyamatosan elérhetők a regionális diszpécserszolgálatok, amelyek telefonszámai szintén megtalálhatók a kormány Facebook‑oldalán. A vörös kód célja, hogy a rendkívüli időjárás idején senki ne maradjon ellátás nélkül, és minden rászoruló számára biztosított legyen a melegedés és a biztonságos elhelyezés.
A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy ha segítségre szoruló hajléktalan embert látnak, haladéktalanul értesítsék a diszpécserszolgálatot, amely a jelzések alapján azonnal intézkedik.
Liner/MTI
Józsefváros Újság: Utcai szolgálat a Menhely Alapítványnál
Megjelenés: 2026.01.18
Utcai szolgálat a Menhely Alapítványnál
Január 7-től vörös kód lépett életbe Magyarországon a szokatlanul hideg, éjszaka akár -10 fok alá is süllyedő hőmérséklet miatt. Ez a hideg különösen veszélyes az utcán élő hajléktalan emberek és a lakhatási szegénységben élők számára. A Menhely Alapítvány utcai szolgálata egész évben gondoskodik utcán élő ügyfeleiről – most elkísértük őket egy kora esti műszakra, ahol a kerületben és Pest megyében bajbajutottaknak nyújtanak segítséget.
We love Budapest: A hideg könyörtelen: így segíthetünk a bajba jutott embereken és állatokon
Megjelenés: 2026.01.13
A hideg könyörtelen: így segíthetünk a bajba jutott embereken és állatokon
Ha kihűlt embert látsz az utcán
Az egyik legkiszolgáltatottabb helyzetben ilyenkor az utcán élők vannak. Bár a kihűléstől nemcsak a mínuszokban kell tartani, ilyenkor még fontosabb, hogy ne fordítsuk el a fejünket, ha egy kapualjban didergő embert látunk, ezzel ugyanis életet menthetünk. Többek között a Menhely Alapítvány és az Ökomenikus Segélyszervezet munkatársai is folyamatosan járják a várost, hogy rábírják a hajléktalanokat a nappali melegedők és a hajléktalanszállók igénybevételére, ezeknek azonban egyrészt véges a kapacitásuk, másrészt a biztonság sem feltétlenül garantált, gyakoriak az összekapások, a lopások.
Amennyiben láthatóan az utcán élő, de éber állapotban lévő emberrel találkozunk, a Menhely Alapítvány útmutatója alapján megkérdezhetjük, hogy szüksége van-e segítségre. Pozitív válasz esetén
Budapest és Pest vármegye területéről is a (+36) 1 338 4186-os számon értesíthetjük a szakembereket. Ha azonban eszméletlen vagy közvetlen életveszélyben lévő embert látunk, azonnal HÍVJUK a 112-t!
Ha megszólítunk egy hajléktalant, és nyitott a beszélgetésre, viszont elzárkózik attól, hogy hajléktalanszállóra menjen, megkínálhatjuk például forró teával vagy felkínálhatunk neki valamilyen meleg ruhadarabot. Azzal is segíthetünk, ha a Budapest Bike Maffiának jelezzük, hol találkoztunk az illetővel, így a következő akciójuk során tudnak vinni neki forró italt, szendvicset és pokrócokat. Január 16-ig a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Nyugati téri átmeneti melegedőpontja is menedéket nyújt, a Cseriti 17 boltja és leadó pontja elé pedig szabadon elvihető meleg ruhákat helyeztek ki.
Ha a jeges vízbe esik valaki
A kisebb vízfelületek és patakok már szinte mind befagytak, de a Dunán is egyre nagyobb jégtáblák úsznak dél felé, sőt néhány parti szakaszon már egybefüggő jégfelületek is kialakultak a folyón. Csábító lehet ezekre rámerészkedni, azonban korántsem biztonságos! A BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy ne menjünk rá a jégre, de azt is javasolják, hogy ha vízparton sétálnánk, kirándulnánk, mindig társaságban tegyük!
Ha MÉGIS BAJ történne valakivel, azonnal hívjuk a 112-t!
Valamilyen hosszú eszközzel (például evező) vagy akár egy faággal is megpróbálhatunk segíteni a bajbajutottnak, azonban utánaugrani a vízbe életveszélyes és akár több életet is követelhet. Amennyiben sikerül kihúzni a vízbe esett személyt, a vizes ruháit minél előbb le kell venni róla és őt kórházba kell szállítani.
Ha balul sül el a túrázás
A hófödte erdők sok olyan embert is túrázásra sarkallnak, akik egyébként ritkán kirándulnak, ennélfogva kisebb a tapasztalatuk, nincsenek kellően felkészülve a váratlan szituációkra. Nemcsak a téli kirándulásokra igaz, hogy mindig öltözzünk az időjárásnak megfelelően, és a hátizsákba érdemes tenni egy extra réteget! Rövidebb útvonalra is vigyünk magunkkal vizet és harapnivalót,
indulás előtt pedig mindig szóljunk valakinek, hogy merre visz majd az utunk!
Csak olyan útvonalat válasszunk, amit jól ismerünk, vagy van nálunk megfelelő segítség a tájékozódáshoz – digitális és analóg is. A téli erdőben nagyon hamar sötétedik, ezért fejlámpát is célszerű csomagolni. Nem foglal sok helyet, szorult helyzetben mégis nagyon hasznos lehet.
Ha mégis baleset érne minket, esetleg eltévednénk vagy más bajbajutottal találkoznánk, több opciónk is van a segítségkérésre. A 112-es segélyhívót ekkor is célszerű tárcsázni, emellett azonban a Börzsönyi Hegyimentő Szolgálattól vagy a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálattól közvetlenül is kérhetünk segítséget.
A Börzsönyi Hegyimentőket a (+36) 20 851 5595-ös, a Pest Vármegyei Kutató-Mentőket pedig a (+36) 70 458 7000-es telefonszámon érhetjük el vészhelyzetben.
A Börzsönyi Hegyimentők oldalán részletes és nagyon hasznos leírást találunk a segélyhívás menetéről, valamint tippeket is gyűjtöttek a biztonságos téli túrázáshoz.
Ha állatok szorulnak segítségre
A téli időjárás nem csupán az emberek életét nehezíti meg, a házi- és a vadállatok is segítségre szorulhatnak. Ebben a szekcióban azzal kapcsolatosan gyűjtöttünk infókat, hogy nekik miként és milyen szervezeteken keresztül segíthetünk. Több budapesti és környékbeli állatmenhely a befogadás mellett hasznos tippekkel is szolgál folyamatosan. A Budaörsi Állatmenhely a parkoló autók motorterébe bújó cicákra hívta fel a figyelmet, illetve szalmát is osztanak, a Szurkolók az Állatokért Alapítvány elsősorban kutyagazdiknak szóló általános tanácsokat posztolt, míg a Magyar Madártani Egyesület a téli madáretetés szabályait gyűjtötte össze.
Ha gazdátlan, sérült állatra bukkanunk valahol, jelezhetünk többek között a Tetovált Állatmentőknek vagy az Ürömi Állatotthonnak is. A korábban már említett Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálatnak is jelezhetünk, ha például csapdába esett állatot látunk, de nemrég arra is volt példa, hogy eltűnt ló miatt riasztották őket.
Általánosságban elmondható, hogy a legegyszerűbben rendszeres utalással segíthetjük a menhelyek és az alapítványok munkáját, de időnként konkrét eszközöket és állateledelt is vihetünk nekik. A Herosz Budapest Állatotthon cikkünk megjelenése idején szendvicspanel-kutyaházakra gyűjt, míg az ócsai Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány ideiglenes befogadókat keres a kemény mínuszok idejére. Az ilyen, egyedi szükségletekről jellemzően a közösségi felületeken adnak hírt a menhelyek, ezért érdemes követni őket, hogy minél előbb megkapják a segítséget.
A háziállatok mellett vadállatok mentésével is több alapítvány, valamint állatkert foglalkozik. A Fővárosi Állat- és Növénykert is közéjük tartozik, de a közelben a Szentendrei Kisállatkert és a Tüskevár Alapítvány munkatársai is készséggel segítenek a sérült, elárvult vadállatokon – nem csak télvíz idején.
RTL Reggeli: Vörös kód az extrém hidegben: több százan még az életveszély ellenére is az utcán maradnak
Megjelenés: 2026.01.15
Több mint egy hete tart az extrém hideg Magyarországon, emiatt továbbra is érvényben van a vörös kód. A hatóságok és segélyszervezetek folyamatosan járják az utcákat, mégis sokan elutasítják a segítséget. Pest megyében az elmúlt napokban közel 1900 riasztás érkezett, 400 embert sikerült meleg helyre vinni, ugyanakkor több mint 200-an a mínuszok ellenére is az utcán maradtak. A Menhely Alapítvány szerint ez nemcsak egyéni döntés kérdése, hanem a rendszer hiányosságaira is rávilágít.
Dívány: „Lehet, hogy én is az aluljárót választanám a 30 fős hálóterem helyett” – vörös kód Budapesten
Megjelenés: 2026.01.13
„Lehet, hogy én is az aluljárót választanám a 30 fős hálóterem helyett” – vörös kód Budapesten
Utoljára kilenc éve kellett olyan nehéz téli körülményekkel szembenézniük az utcán élőknek, mint az elmúlt egy hétben: a 2026 januári vörös kód tapasztalatairól beszélgettünk Surányi Ákossal, a Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálatának egységvezetőjével.
„Ilyen típusú igénybevételt utoljára 2017 februárja jelentett az ellátórendszer és az utcán élő emberek számára: hosszúságában, hőmérsékletében, a hó mennyiségében kilenc éve volt hasonló a helyzet” – mondta el a Díványnak Surányi Ákos. A legforgalmasabb napon este óránként akár 30-40 bejelentés is befutott a januári vörös kód ideje alatt a Menhely Alapítványhoz.
A Menhely diszpécserszolgálatához beérkező hívások mennyisége a vörös kód bevezetése óta az átlagos napi szám három-négyszeresére nőtt: a rekordnap január 9., péntek volt 299 hívással. Az alapítvány munkatársai a főváros pesti oldalán, valamint Pest vármegyében segítenek a rászorulóknak, a budai oldal a Máltai Szeretetszolgálat munkatársainak gondoskodása alatt áll.
Surányi szerint a főváros területére vetítve nagyságrendileg 400 körül lehetett a rekordnapi riasztások száma.
A vörös kód idején mindenki összefogott
Mint azt a diszpécserszolgálat vezetőjétől megtudtuk, Budapesten összesen 39 területileg illetékes utcai gondozó szolgálat működik: van, amelyik több kisebb kerületet fed le, míg más kerületekben több szolgálat is dolgozik.
„Ezek beosztás szerint dolgoznak, diszpécserszolgálatunk pedig egy krízisautóval rendelkezik. A vörös kód alatt ehhez tettünk még egyet, és érkeztek még további felajánlások is.
Volt olyan, aki kinn maradt az utcán akkor is, amikor beosztás szerint már nem kellett volna ott lennie,
és voltak olyan civilek is, mint az Age of Hope vagy a Budapest Bike Maffia, akik beszálltak a munkába” – vázolta Surányi Ákos a rendszert, amely az utcán élőket segíti.
Beszámolója szerint az idei vörös kód alatt hatalmas összefogást tapasztalt: a rendőrség, a közterületfelügyeletek, a mentőszolgálat és a polgárőrök nagy részt vállaltak a legkiszolgáltatottabb helyzetben élők mentésének munkálataiból. „Vállt vállnak vetve dolgoztunk, többször előfordult, hogy kiszálltak helyettünk olyan helyekre, ahova mi csak későn értünk volna oda. Azokkal is nagyon jól együtt tudtunk dolgozni, akikkel máskor ez nehezen megy” – fogalmazott.
Van, akivel nem lehet kommunikálni
Surányi Ákos tapasztalata szerint egészen más helyzetből indulnak a területi utcai gondozószolgálat munkatársai egy bejelentésre kiérkezve, mint a krízisautón dolgozók.
„Ők rendszeres kapcsolatban állnak az ott élőkkel.
Lehet, hogy már meggyőzték őket, hogy menjenek be egy nappali melegedőbe, ott vegyenek igénybe valamilyen szolgáltatást, mossanak, vagy fürödjenek meg. Van köztük egy kapcsolat, amelyben az ügyfél könnyebben belátja, hogy jobb lenne neki éjjel a szállón.
A kríziscsapat más, azonnali hadtestként dolgozunk, nem tudunk mélyen belemenni abba, ki miért van az utcán. Azt tudjuk megmutatni, hogy a vörös kód ideje alatt milyen extra szolgáltatásokkal élhetnek. Lehet, hogy nem szereti az ügyfél a szállót, mert sok ember van, poloskás, nem olyanok ott az emberek, akik közé szívesen bemegy. Ekkor elmondhatjuk, hogy most itt egy másik, kisebb szálló, ahol jobban érezheti magát” – mondta el.
Területileg illetékes diszpécserszolgálatok
a főváros pesti oldala, Pest vármegye: Menhely Alapítvány, +36-1-338-41-86/1
a főváros budai oldala: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, +36-1-338-41-86/2
Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém vármegye: Utcai Szociális Segítők Egyesülete, +36-34-511028
Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala vármegye: Magyar Vöröskereszt Zala megyei Szervezete, +36-92-323-000
Baranya, Somogy, Tolna vámegye: TÁMASZ alapítvány, +36-72-233-169
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád vármegye: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, +36-46-530-268
Bács-Kiskun, Csongrád, Békés vármegye: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, +36-70-505-8080
Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: +36-42-504-618
Az elmúlt egy hétben ugyanakkor tapasztalta azt is: van több helyszín, amelyről rendszeresek a bejelentések, kimennek naponta akár többször is,
mégsem tud kommunikáció kialakulni azzal, aki az utcán él.
„Olyan pszichés-szociális-kommunikációs állapotban vannak, hogy képtelenek bármiféle interakcióra. Sétálnak, látszik, hogy nincs egészségügyi problémájuk, de nem hívhatók be, nem válaszolnak, arrébb mennek, vagy gorombaságokat felelnek. Nagyon sok ilyen emberrel találkozunk, becslésem szerint a bejelentések 25-30 százalékában az emberek a legnagyobb hideg ellenére sem mennek be szállóra. Ez az ellátórendszer bizonyítványa is” – fogalmaz.
Férőhely van, csak a minőség alacsony
A Menhely Alapítvány munkatársa szerint az igaz, hogy elegendő férőhely van: mára virradóra 90 százalékos volt a kihasználtság, el tudták volna még helyezni azokat, akik az utcán voltak. Azt ugyanakkor ki kell mondani: a szállókon található férőhelyek minősége gyenge.
„Harminc fős háló, emeletes ágyak, gyenge komfortfokozat várja a szállókon az embereket: vizesblokk, recepció, egy hálóterem, amit évente egyszer kifestenek. A finanszírozási lehetőségek fejlesztésre nem adnak lehetőséget.
Őszintén belegondolva lehet, hogy én is a Kálvin téri aluljárót választanám a 30 fős hálóterem helyett, ahol valaki esetleg megfenyeget, mástól fertőzést kaphatok el,
valaki pedig biztosan nagyon hangosan horkol” – festi le a viszonyokat Surányi Ákos. Véleménye szerint a szállóra érkezéssel valamennyi szabadságot mindenképp fel kell adni – nemcsak a társak miatt, hanem a szigorú szabályok kapcsán is, ugyanis a legtöbb helyre italt bevinni nem lehet, ahogyan ittas állapotban érkezni sem. Az ágyipoloska-fertőzöttség is reális félelem, sokan pedig értékeik ellopásától is tartanak, bár Surányi azt mondja, az értékmegőrzők miatt szerinte ez kevésbé valós veszély.
„Beszűkült tudatállapotban elég lehet egy rossz emlék, és többé nem akar szállóra menni az ember” – mondja.
Mentőre is szükség lehet
Az utcán járó-kelőket a vörös kódtól függetlenül arra biztatja: vegyék észre, ha valakinek segítségre van szüksége, és a területileg megfelelő diszpécserszolgálatnál jelezzék ennek tényét. (A diszpécserszolgálatok területi illetékességét és számát feljebb, keretes írásunkban találod.)
„Minél pontosabban adják meg a helyszínt: házszámot, kapualjat, beugrót. A rászoruló emberről adhat leírást is, milyen ruházatban van, van-e különleges ismertetőjele, milyen nemű és korú, van-e kerekesszéke vagy járókerete.
Nagyon fontos, hogy mi az érintetteken segítünk, nem a betelefonálón, ezért az is hívhat, aki siet, és nincs ideje bennünket megvárni, de ha belefér, akkor ez is nagy segítség.
Pár kérdéssel kiderülhet, hogy elég-e a krízisautó, vagy egészségügyi szolgáltatás kell. Ha kihűlés, vérzés veszélye is felmerül, akkor már élet-halál kérdését jelentő késedelmet jelent, ha mi megyünk ki, nem a mentő” – ad Surányi támpontot ahhoz, hogy jól segítsünk. Ha bizonytalanok vagyunk, a diszpécserszolgálat hívásával közösen is meghozható a döntés.
A járókelő a legfontosabb támasz
A szakember szerint fontos, hogy a vörös kód feloldását követően se lankadjon figyelmünk, és nem tud olyan esetről az idei vörös kód idejéről, amikor valakihez túl későn értek volna ki: a belső kerületekben inkább az volt a jellemző, hogy ugyanahhoz az emberhez több riasztást is kaptak.
A külső kerületekben, különböző tákolmányokban, sátrakban, akár egyedül élők kevésbé vannak szem előtt, de Surányi Ákos reméli, mindenkihez eljutottak, akinek segítség kellett.
Azt kéri, ha úgy látjuk, valaki segítségre szorul, ne csak vörös kód idején tárcsázzunk. A járókelők a rendszer fontos támaszai – ezt akkor látták a legjobban, amikor a koronavírus alatti kijárási korlátozások miatt tizedére esett vissza a hívások száma szolgálatuknál.
Ha a vörös kód megszűnik, a hajléktalan-ellátásban marad feladat bőven.
„Most jön az az időszak, amikor átgondoltabban lehet dolgozni, komplex pszichológiai-pszichiátriai-addiktológiai programban lehet gondolkozni annak az 50 embernek a kapcsán, akik inkább fagy idején is az utcán maradtak” – fogalmaz.
Nők Lapja Cafe: Extrém hideg, ónos eső, hó és fagyok – sokkal nagyobb a veszély, mint gondolnánk
Megjelenés: 2026.01.13
Extrém hideg, ónos eső, hó és fagyok – sokkal nagyobb a veszély, mint gondolnánk
A napok óta tartó kemény fagyok, a jég, hó és ónos eső mind komoly kockázatot és veszélyt jelent. Megkérdeztük, hogyan vigyázzunk másokra és önmagunkra is az extrém időjárási körülmények között.
Hosszú évek óta nem látott mértékű havazás, extrém hideg, tartós ónos eső – az időjárás 2026-ban brutálisan indította az évet, és még mindig alig látni a valódi enyhülést. Még azok számára is komoly kihívást jelentenek a körülmények, akik otthonról dolgoznak, vagy kényelmes lakásuk és komfortos munkahelyük között kénytelenek ingázni.
Azok számára azonban, akik fűtetlen vagy alig fűtött lakásban várják a tavaszt, illetve akiknek nincs tető a fejük fölött, a mostani körülmények a szó legszorosabb értelmében életveszélyesek. Sőt a veszély bizonyos típusai gyakorlatilag mindannyiunkát érintenek.
A Covid óta nem volt ennyi riasztás naponta
„Az első napon 4708 eset volt. Covid óta nem volt ilyen magas a napi esetszám” – árulja el Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, akitől megtudjuk, hogy bár azóta kissé alacsonyabbak a számok, még továbbra is bőven felülmúlják az átlagot. Az esések miatti sérülések száma ugrott meg elsősorban, de hangsúlyosan megjelent a kihűlés veszélye is.
Utóbbi esetében testünk próbál törekedni arra, hogy fenntartsa állandó hőmérsékletét, ennek pedig több látható tünete is akad. „Ha azt érzékeli a testünk, hogy hőmérséklete csökken, akkor bekapcsol a fűtés azáltal, hogy hőt termelünk. Ezt izomremegés kíséri, mint amikor belázasodik valaki, ezzel párhuzamosan pedig a hőleadást testünk kikapcsolja. Egyúttal a bőr alatti kis erek is összehúzódnak látható sápadtságot okozva” – magyarázza a szóvivő.
„Egy idő után azonban kimerül a szervezet, és már nem tud hőt termelni, már nem is remeg. Kábult, zavart, eszméletlen állapotba veszi át a remegés és hőtermelés helyét” – hívja fel a figyelmet Győrfi Pál a következő fázisokra. Továbbá arra is, hogy bár a mínusz 10 fok körüli hőmérséklet valóban komolyabb körültekintést igényel, lehűlni akár plusz fokokban is lehet.
Mindannyian életveszélybe kerülhetünk
Mint mondja, klasszikusan ugyan a hajléktalanság jut eszünkbe extrém lehűlések esetén, nem árt azonban tudni, hogy akár baleset miatt is veszélybe kerülhetünk, ha például saját kertünkben vagy teraszunkon csúszunk el, mobiltelefont pedig nem vittünk magunkkal, így a nagy hidegben nem tudunk segítséget kérni. És az is megdöbbentően gyakori, hogy saját, fűtetlen otthonában válik valaki áldozattá vagy kerül kritikus állapotba. „A számok nyelvén ez átlagosan napi 5-6 esetet jelent, köztük olyan esetekkel is, amikor a fő probléma más természetű. Tehát valaki például stroke-ot kap otthon, de túl sokáig fekszik segítségre várva az alig fűtött lakás padlóján. Ez a szám a mostani napokban 15-20 közé emelkedett” – mondja Győrfi Pál.
A szakértő szerint azonban ilyen időjárásban mindannyiunknak fokozottan érdemes körültekintőnek lennünk. „Klasszikus kérdés például, hogy sportoljunk-e ilyen hidegben a szabadban. Ez már olyan hőmérséklettartomány, amiben mindez meggondolandó. Nagy megterhelést jelent a szervezetnek, a légzés során pedig az extrém hideg a tüdőnknek sem biztos, hogy jót tesz” – int óvatosságra Győrfi Pál, hozzátéve azt is, hogy akár már a hólapátolás is kihívást jelenthet. „A hólapátolás intenzív fizikai munka. Fontos, hogy mindenki a saját teherbírásának megfelelő tempóban és módon végezze azt” – figyelmeztet.
Most minden menedéket kérő segítséget kap
Az extrém hideg miatt múlt hét óta már úgynevezett vörös kód van érvényben. Hogy mit jelent ez pontosan, azt Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány ügyvezető igazgatója segít megértenünk. „A szociális ellátó intézmények ilyenkor kötelesek beengedni a menedéket kérőket. Akár idősotthonról, akár fogyatékkal élők otthonáról vagy pszichiátriai betegek otthonáról van szó, segítséget kell nyújtania azoknak, akiket a kihűlés veszélye fenyeget” – magyarázza. Ez a segítségnyújtás pedig nem kizárólag a hajléktalankora vonatkozik, hanem azokra is, akik például fűtetlen otthonban laknak. Akár mi magunk szorulunk segítségre, akár valaki másnak szeretnénk segítséget nyújtani, a teendőnk ilyenkor az, hogy a Menhely Alapítvány honlapján található diszpécserszolgálat telefonszámán jelentkezzünk, ahol megkapjuk a megfelelő közvetítést és eligazítást.
„Pontos számaink nincsenek a hajléktalanságról, hiszen a mélyszegénység, a lakásszegénység is hatalmas probléma. Gondoljunk csak azokra, akik például nyári konyhában laknak egy olyan házban, ahol a főépület már lakhatatlan. Mondhatjuk, hogy aki így él, nem európai körülmények között lakik. Akár rá is foghatnánk, hogy hajléktalan, de messzire vezet ez a definíciós kérdés” – folytatja Aknai Zoltán. Az évről-évre felmerülő felvetésre azonban, hogy van-e egyáltalán ilyen helyzetben elegendő hely az ellátórendszerben, megnyugtató választ ad. Mint mondja, általában elegendő van ahhoz, hogy befogadják mindazokat, akik segítséget kérnek.
Így segíthetünk mi is
De mi van azokkal, akik nem fogadják el a segítséget? „Megpróbálunk olyan eszközöket adni nekik, amivel megelőzhetik a kihűlést. Takarót, izolációs fóliát, hálózsákot, akár sátrat is. A lényeg, hogy olyan tárgyi eszközöket tudjunk nekik biztosítani, amik jobban szolgálják az ő biztonságukat” – osztja meg az alapítvány szakértője.
„Akár plusz 5 fokos hőmérsékletben is ki lehet hűlni. De 0 fok alatt gyakorlatilag életveszélyben van az, aki megfelelő felszerelés híján teljesen védtelen a hideg ellen” – hívja fel a figyelmet Aknai Zoltán. Éppen ezért a minisztérium által elrendelt vörös kód mellett életbe lépett a szervezetek közti vörös riasztás is. Ennek értelmében az úgynevezett túlélőpontokra a diszpécserszolgálaton keresztül működő protokollhoz képest egyenesen bemehet, aki segítségre szorul. „Befogadnak bárkit, és nem fogják őt elküldeni sem akkor, ha menedéket kér, sem akkor ha csak szeretne melegedni. Ha valaki hajléktalan, rászoruló, veszélyeztetett emberrel találkozik, akkor segítség, ha megtalálja a hozzá legközelebb eső ilyen intézményt” – javasolja Aknai Zoltán. A túlélőpontok listáját a Menhely Alapítvány honlapján ide kattintva találhatjuk meg.
Korábbi sajtómegjelenéseink
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legfontosabb hírekről, csatlakozási és támogatási lehetőségeinkről!
