forrás: hetivalasz.hu

A BKV bedőlésének megakadályozása és az elfolyt négyesmetró-pénzek brüsszeli kimagyarázása lesz a legjelentősebb feladata a pénteken hivatalba lépő Tarlós Istvánnak. Húszéves gyakorlattal szakít az új főpolgármester, amikor egy kéz alá szervezi az önkormányzati cégeket. Az ellenzéket az Óbudán már sikerrel alkalmazott módszerekkel vonná be a város irányításába.

Nem kell nagy nyomozás annak kiderítésére, ki Tarlós István legbefolyásosabb munkatársa, és hogy az új városvezető mely szakterületet tartja a legfontosabbnak. A megválasztott főpolgármester irodája mellett ugyanis György István városüzemeltetésért és -gazdálkodásért felelős főpolgármester-helyettes székel majd.

Ha a Kőbányát 1990 és 2002 között irányító politikus leendő hatásköreit vizsgáljuk, nemcsak a kvártély jelképes elhelyezkedése tűnik fel: ő lesz a város karmestere és fő válságkezelője. A főpolgármester-helyettes alá tartozik majd a BKV-tól a közműcégekig minden, ami az elmúlt években botrányt okozott.

Az új fővárosi közgyűlés pénteken alakul meg. Hivatalba lép a jobboldali vezetés, melynek első cselekedetei már most körvonalazhatók.

Négyes fogat a városházán

Tarlós programjában és nyilatkozataiban is rendre leszögezte: politikáját pragmatizmusra, "tíz- és százmilliárdos álmok" helyett mérnöki racionalitásra óhajtja építeni, és egyik fő ambíciójának a jobb, biztonságosabb, takarékosabb működést tekinti.

Nyugodtabb időkben ez nem több minimálszolgáltatásnál, a jelenlegi vészhelyzetben azonban a legnagyobb vállalás. A főváros hitelállománya ugyanis - a BKV tartozásait is figyelembe véve - bőven háromszázmilliárd forint fölött van. Az irdatlan problémahalmaz kezelésére Tarlós máris csapatot hirdetett. Mivel a közgyűlési arányok a Fidesz számára kedvezően alakultak, nem lett szükség az újdonsült főpolgármester által korábban meglebegtetett ellenzéki főpolgármester-helyettesre.

E poszton négy politikus helyezi magát szolgálatba; figyelemre méltó, hogy egyikük sem tartozik a Fidesz befolyásos politikusai közé. György István és az egészségügy uraként beharangozott Pesti Imre mellett Tarlós Bagdy Gábor kereszténydemokrata fővárosi képviselőt nevezte meg a pénzügyek felelőseként, az előző ciklusban a kulturális bizottság alelnökeként dolgozó Csomós Miklós pedig a kultúrért és az oktatásért felel majd.

Ők lépnének a dualizmus idején a fővárost a közmunkatanács egyik vezetőjeként felvirágoztató, "Budapest vőlegényének" nevezett Podmaniczky Frigyes nyomába - ám egyelőre csak annyit állíthatunk biztosan, hogy ez az öt politikus lesz az elkövetkező időszakban Budapest "főlegénye".

Az új főpolgármester a város irányításában számít az "óbudai modell" alkalmazása során szerzett rutinra. Tizenhat éven keresztül, 1990 és 2006 között Tarlós úgy irányította a III. kerületet, hogy a képviselő-testületben az őt támogató formációknak soha nem volt többsége. Mégis gond nélkül elfogadták a költségvetéseket, s Óbuda azon kerületek közé tartozott, amelyeket nem ráztak meg a pártkardozások. A baloldallal ápolt szívélyes viszonyt jobboldalon vérmérséklettől függően nevezték kulisszák mögötti kupeckedésnek vagy távlatos együttműködési politikának, de tény: működött.

E tapasztalatra vezethetők vissza Tarlós kampányban tett nyilatkozatai például a lehetséges ellenzéki főpolgármesterről, de idesorolható Demszky Gábor feltűnően szívélyes elbúcsúztatása is. Az elmúlt hetekben Tarlós balliberális szakembereket kért fel együttmunkálkodásra, így például Bojár Iván András korábbi SZDSZ-es képviselőt, hogy Demszky után őt is segítse a városarculat alakításában.

Tarlós közösen dolgozna Atkári János egykori főpolgármester-helyettessel is, aki 1994 és 2004 között a város háza pénzügyeinek felügyelője volt, és takarékos pénzügyi szemlélete miatt került összetűzésbe a gyeplőn lazítani akaró Demszkyvel.

Atkáriról még a fideszesek egy része is úgy tartja: azon kevesek közé tartozik, akik átlátják a főváros kaotikus pénzügyeit. Tarlós szeretne feladatot bízni Győri Péterre is, aki 2002-ig szintén SZDSZ-es képviselő volt - ma azonban hajléktalan-szakértőként, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnökeként ismert. Fideszes forrásaink szerint Tarlós megegyezne a jelenlegi ellenfeleivel is. Elképzelése szerint nemcsak a nyolc közgyűlési bizottság felének vezetését bízná az ellenzékre, de még a BKV felügyelőbizottságának elnöki feladatait is.

Átadás-átvétel

Megegyezés érdekből

Az "óbudai modell" nagyobb léptékben történő megvalósítása csak részben következik Tarlós alkatából: a politikai racionalitás is ezt diktálja. Az új főpolgármester alighanem számot vetett azzal, hogy győzelme ellenére Budapest nem jobboldali város.

A kompromisszumkészséggel nemcsak az együttműködés demonstrálható, de a döntésekben, felügyeletben részt vállaló ellenzék számára megnehezíti a kritikát is. A tarlósi nyitás egyik igazolása alighanem az Állami Számvevőszék nemrég leköszönt egykori elnöke, Kovács Árpád lenne.

A közgazdászt Tarlós a két új városházi részvénytársaság, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) felügyelőbizottságainak lehetséges elnökeként nevezte meg. A két cég technokrata elnevezései az új városirányítás legfontosabb szervezeteit takarják. Előbbibe a közösségi és egyéni közlekedéssel kapcsolatos terület tulajdonosi-megrendelői feladatait vonják össze, utóbbi pedig az összes fővárosi közüzemi és közszolgáltató cég irányítását látja majd el. (A tervek szerint lesz egy harmadik központ is, amely a főváros egészségügyi és szociális intézményeit fogja össze, Budapest ingatlanjainak ügyét pedig külön vagyonkezelő intézi majd. )

György István szerint Budapest működési zavarainak és a korrupciónak fő oka a városi tulajdonú cégek satnya ellenőrzése és munkájuk összehangolatlansága. Mivel például a csatornázási művek, a BKV és a közterület-fenntartó a legritkább esetben egyeztet, gyakran párhuzamos utakon végeznek felújítást, vagy rövid időn belül ugyanott bontják fel a burkolatot, megnehezítve a már amúgy is kaotikus közlekedést. Ezért a londoni mintára kitalált BKK hatásköre lesz majd minden, ami a területtel kapcsolatos: a közösségi közlekedés, a parkolás, a leendő városi bérbiciklirendszer, a taxidrosztok, s idekerülnek a közutak kezelésével kapcsolatos feladatok is.

A BKK nemcsak arra tesz majd javaslatot, hogy például milyen buszokat - és legfőképpen: mennyiért - kell beszereznie a BKVnak, de előkészít és lebonyolít minden, forgalomszervezéssel, parkolással, közterülettel kapcsolatos fejlesztést is.

Brüsszel bezavar

A kiemelt figyelmet indokolja, hogy a legtöbb tüzet ezen a területen kell eloltani. Ugyanakkor nem csak a közlekedési vállalat kétségbeejtő pénzügyi helyzete kiált beavatkozás után. Illene véget vetni annak az állapotnak is, hogy a fővárosi tömegközlekedés 15-20 éve megszűnt államok ipari múzeuma - szovjet metrók, trolik, keletnémet HÉV-szerelvények, csehszlovák villamosok futnak egyre balesetveszélyesebb állapotban. Átfogó csereprogramra persze eleinte aligha lesz pénz, különösen az egyre rémisztőbb szakadéknak tűnő négyes metró miatt. A múlt héten függesztette fel Brüsszel a négyes metrót is érintő uniós közlekedési program kifizetéseit a földalatti 2007-2009 közti időszakának közbeszerzései körül tapasztalt rendellenességek miatt. A legsúlyosabb szankcióként felmerülő támogatásmegvonás viccnek is durva: az államháztartást is megrendítené, ha a költségvetésből kellene pótolni a majd' 200 milliárd forintnyi uniós forrást.

A tarlósi városháza BKK melletti másik pillére az új városüzemeltető központ, a BVK. Ennek egyik értelme az lenne, hogy a főváros tulajdonában álló cégek (például a távhőszolgáltató vagy a kertészeti részvénytársaság) nem külön számolnak majd be tevékenységükről a közgyűlésnek, hanem ezt a városüzemeltető központnak teszik meg, a képviselő-testületnek pedig csak utóbbira kell kiemelten figyelnie. Fontos tanulsága ugyanis az elmúlt ciklusoknak, hogy még a jelenleginél kétszer nagyobb közgyűlésben sem volt elég szakértő politikus a fővárosi tulajdonú vállalatok ellenőrzésére. Ezért dőlhetett el egyre több minden a választóknak elszámolással nem tartozó városházi ügyosztályokon - meg az önállóság ízét hamar megtapasztaló cégvezetők és a hűbérúrként viselkedő Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes informális egyeztetésein.

Tarlós István vállalásai

Ügyosztályok és közgyűlési bizottságok felére csökkentése

2015-re fel kell számolni az utcai hajléktalanságot

Nem budapesti bűnelkövetők időleges kitiltása a városból

Mozgólépcsők építése aluljárókban

Városarculati központ létrehozása

SZEMÉLYZETI POLITIKA

Az intézményi átalakításnál érdekesebb lehet a leendő vezetők személye, erről azonban informátoraink nem mertek teljes biztonsággal nyilatkozni. Annyi biztos, hogy a működését 2011 júliusában megkezdő Budapesti Közlekedési Központ előkészítésének koordinálását Vitézy Dávid, a BKV korábbi (Fidesz által delegált) felügyelőbizottsági tagja, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője végzi.

Hasonló feladata van a városüzemeltető központ esetében László Györgynek, a Főtáv korábbi üzletfejlesztési igazgatójának. S bár még nem döntenek a fővárosi cégek vezetői posztjairól, néhány embert már most esélyesként emlegetnek.

Valószínű, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-t Szőke László korábbi MDF-es politikus, a főváros kéményseprő cégét Lángfy Pál, a Magyar Energia Hivatal jelenlegi osztályvezetője, a közterületfenntartót pedig volt vezérigazgató-helyettese, Tölgyesi Balázs vezetheti majd.

A sajtót is bejárta Tarlós István és Rogán Antal konfliktusa. Az V. kerület fideszes polgármestere ugyanis szeretett volna első számú főpolgármester-helyettes lenni, ez azonban nem jött össze. A fővárosi jobboldal zuhanyhíradója szerint Rogán most a legerősebb közgyűlési testület, a gazdasági bizottság elnöki tisztjére pályázik. Esélyeit növeli, hogy Tarlós aligha mondhat neki másodjára is nemet.